A Hivatal jogállása
A Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) a 303/2010. (XII. 23.) kormányrendelet értelmében a Kormány kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szerve. A Hivatal a nemzetgazdasági miniszter irányítása alatt működik; elnökét és elnökhelyettesét a miniszter nevezi ki. A Hivatal elnöke Dr. Mészáros György.
A Hivatal feladatai
A Hivatal, mint a Kormány kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szerve részt vesz a hazai tudomány-, technológia- és innovációpolitika (TTI politika) kidolgozásában, megvalósításában és a végrehajtását segítő kormányzati információs és elemző tevékenység ellátásában; a KKV-k innovációs tevékenységének ösztönzésében; a kutatási együttműködések és a hálózatosodás, valamint a fiatal innovatív vállalkozások inkubációjának elősegítésében; a K+F eredmények hazai és külföldi piaci hasznosításának támogatásában; a magyarországi külföldi tőkebefektetések ösztönzésében; a TTI politika területén folyó nemzetközi, illetve EU integrációs együttműködések szakmai feladatainak összehangolásában, valamint a kétoldalú tudományos és technológia (TéT) együttműködések szakmai koordinációjában.
A NIH tevékenységét és működését az alábbi három kiemelt stratégiai területen végzi:
- Stratégiai tervező és elemző munka
- Nemzetközi K+F+I együttműködések koordinációja és ösztönzése
- Innováció-menedzsment
1. Stratégiai tervező és elemző munka
A NIH feladata, hogy elősegítse a tényekkel alátámasztott és a K+F+I szakterület szükségletein alapuló stratégia alkotást, a kormányzati stratégiák, a szakpolitikák és az ágazati stratégiák készítését és végrehajtását, valamint az EU stratégiák innovációs kezdeményezéseihez kapcsolódó hazai feladatok kidolgozását és megvalósítását.
A NIH közreműködik a kormányzati K+F+I közép- és hosszú távú nemzetgazdasági koncepciók, stratégiák kidolgozásában és érvényesítésében, valamint a K+F+I intézkedési terv megújításában és megvalósításában. Szakmai anyagokat készít az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) Tudomány-Innováció-Növekedés kitörési pontjához, a kiemelt ágazatokhoz kapcsolódó fejlesztési programokhoz, valamint javaslatokat dolgoz ki az Új Széchényi Terv pályázati úton elnyerhető forrásainak prioritásaira.
A NIH feladata egy olyan, a hazai K+F+I rendszerbe illeszkedő, információs és elemző bázis létrehozása, amely mind a kormányzati döntéshozók, mind a szakmai közösségek információs igényeinek képes megfelelni. A központ révén lehetővé válik a meglévő adatbázisok összefűzése, a párhuzamosságok kiszűrése, felszámolása, integrált elemzések készítése, valamint a tényalapú, megalapozott stratégia tervezés. Ezzel az innovációs szféra valamennyi szereplője számára elérhetővé válnak mindazok az információk, amelyek az összehangolt működéshez, a minél hatékonyabb együttműködéshez szükségesek. Az adatbázissal egyszerűsödne az EU és az OECD statisztikai kiadványaiba való adatszolgáltatás, és lehetővé válna a nemzetközi trendekkel való folyamatos összehasonlítás, elemzés és értékelés.
2. Nemzetközi K+F+I együttműködések
A NIH feladata, hogy a nemzetközi együttműködésekből fakadó szinergiák hasznosításával és a nemzetközi erőforrások bevonásával hozzájáruljon a Kormány K+F+I terveinek megvalósításához. Ennek érdekében a NIH segíti az olyan konkrét, operatív partnerségekhez vezető nemzetközi hálózatokban és projektekben való részvételt, amelyeknek gazdasági-társadalmi eredményei rövid- és középtávon Magyarországon hasznosulhatnak.
A Hivatal külkapcsolati tevékenységei közül kiemelkedik az EU 7. Keretprogrammal kapcsolatos hazai tevékenység, amelyhez rendelten működteti a Keretprogrammal kapcsolatos információ-terjesztést és pályázati tanácsadást folytató Nemzeti Kapcsolattartók (National Contact Point – NCP) hálózatát, összesen 22 tematikus programhoz kapcsolódóan. A Hivatal a Keretprogram tematikus programjaihoz kapcsolódóan működő, stratégiai-döntéshozó Programbizottságaiban képviseli a magyar álláspontot és érdekeket, amely munkát egy koordinált és elismert hazai szakértői hálózat támogat. A NIH aktív szerepet vállal az EU 8. Keretprogram tervezésében, a magyar szempontok, prioritások és érdekek azonosításában és képviseletében.
Az EU-tagságunkból fakadóan a Hivatal aktívan részt vesz a K+F terület tagállami működéséhez kapcsolódó feladatokban, a magyar álláspontok kialakításában, valamint biztosítja a részvételt az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságban. Közreműködik a Versenyképességi Tanács, a COREPER, valamint a kutatási munkacsoport üléseinek kutatás-fejlesztési, technológiapolitikai napirendi pontjaihoz kapcsolódó mandátumok és felkészítő anyagok elkészítésében, valamint a magyar ERAC-képviselet (European Research Area Committee – Európai Kutatási Térséggel Foglalkozó Bizottság) munkájában.
Magyarország számos, az EU által társfinanszírozott Közös Technológiai Kezdeményezésben (Artemis, ENIAC), közös programban (AAL, EUROSTARS) és koordinációs (pl. ERA-NET, ERA-NET Plus) kezdeményezésben vesz részt. A Hivatal ezekben a programokban koordinálja a magyar részvételt és ellátja a kapcsolódó nemzeti képviselettel járó feladatokat. Ezek, a tagállamok által közösen kezdeményezett programok, a nemzeti források összehangolt felhasználásával, a hatékony innovációt és a tudományos-technikai áttörést segítik egy-egy nemzetközileg kiemelt szakterületen.
Az alulról jövő K+F+I kezdeményezések támogatására létrejött nemzetközi EUREKA együttműködésnek Magyarország 20 éve tagja. Kezdettől fogva a NIH (és előd szervezetei) látta el a magyar képviseletet és támogatta a magyar vállalkozásokat a minél eredményesebb részvételben. 2011. júliusától egy évig Magyarország látja el az EUREKA elnökséget, aminek szervezésébe és lebonyolításába a Hivatal a társintézményeket és szakmai szervezeteket is bevonja.
Kormányközi megállapodás keretében hazánk jelenleg 36 országgal tart fenn kétoldalú tudományos és technológiai (TéT) együttműködést. A kétoldalú TéT kapcsolatok kiemelt célja a két ország közötti K+F+I együttműködések pályázati úton történő támogatása. A megállapodásokból eredő kötelezettségvállalásokért és az együttműködések szakmai koordinálásáért a Hivatal felelős.
A nemzetközi TéT kapcsolatokat 11 reláció esetében a kihelyezett TéT attaséi munkája is segíti. A Hivatal a Külügyminisztériummal közösen működteti a tudományos és technológiai diplomáciai tevékenységet ellátó TéT attaséi hálózatot, ellátva annak szakmai irányítását. Az attasék állomáshelyükön nyomon követik az egyes országok K+F+I trendjeit, segítséget nyújtanak a bilaterális egyezmények megkötéséhez, a két ország kutatói közötti kapcsolatok kiépítéséhez és a partnerkereséshez.
A Hivatal számos multilaterális nemzetközi TéT együttműködésben vesz részt és képviseli Magyarország érdekeit (NATO Kutatási és Technológiai Szervezete, COST, ICGEB, EMBO stb.), valamint biztosítja a kutatási infrastruktúrákat koordináló European Strategy Forum on Research Infrastructures (ESFRI) és munkacsoportjai munkájában való részvételt. Koordinálja továbbá az egyes konkrét nemzetközi kutatási infrastruktúrákkal kapcsolatos (ITER, CERN, XFEL, stb.) szakmai feladatokat, hazai képviseletet, valamint a szakértői munkák összehangolását.
3. Innováció-menedzsment
A NIH feladata, hogy a hazai K+F+I folyamatok menedzselésével és innovációs szolgáltatások biztosításával, valamint a hazai és nemzetközi K+F+I együttműködések támogatásával erősítse a vállalkozások innovációs tevékenységét, ezáltal gazdasági versenyképességüket, továbbá az akadémiai szféra és az üzleti szféra együttműködésének fejlesztésével, valamint a piaci szereplők (kockázati tőke) részvételének ösztönzésével segítse a szellemi alkotások védelmét és a K+F eredmények gyakorlati hasznosítását.
A Hivatal tevékenységének harmadik pillérét a hazai innováció erősítése jelenti új innovációs modellek és struktúrák létrehozásával, innovatív ötletek és K+F eredmények üzleti hasznosításának támogatásával, innovációs szolgáltatások bevezetésével.
Ágazati K+F és innovációs programok kidolgozásával, ill. megvalósításával a NIH támogatja az Új Széchenyi Terv innovációs fejezetében megfogalmazott stratégiai húzóágazatok (járműipar és logisztika; egészségipar; infokommunikáció; új energetikai és környezetvédelmi fejlesztések; kreatív iparágak; agráripar) fejlődését.
Fontos feladat az akadémiai és a vállalati szféra közötti kutatási együttműködések további erősítése, a technológiatranszfer, a K+F eredmények üzleti hasznosításának elősegítése, amelyben a NIH támaszkodni kíván a meglevő tudásközpontok tevékenységére.
A kis- és közepes vállalkozások a magyar gazdaság motorját jelenthetik, amelyek jelentős szerepet töltenek be a hazai foglalkoztatásban és a munkahelyteremtésben. A NIH közreműködik olyan környezeti feltételek és ösztönző rendszerek kialakításában, amelyek segítik a hazai KKV-kat versenyképességük és innovációs kapacitásuk megerősítésében.
A Hivatal célja az innovatív KKV-k finanszírozási lehetőségeinek bővítése, ezen belül kiemelten a „high-tech” vállalkozások kockázati tőkéhez való hozzáférésének növelése, technológia-intenzív vállalkozások alapításának ösztönzése, valamint a KKV-k innovációs képességeinek erősítése. A NIH támogatja induló vállalkozások inkubációját technológiai inkubátorok és üzleti befektetők együttműködésén keresztül. A közvetett ösztönzés keretében a NIH foglalkozik a kutatás-fejlesztéshez és innovációhoz kapcsolódó adó- és járulékkedvezmények bevezetésével, valamint az adózás egyszerűsítésével.
Nem csak a hazai innovációs teljesítmény növelésében, de a régiók közötti különbségek felszámolásában is jelentős szerepe van a regionális innováció fejlesztésének.
A NIH a regionális innovációs hálózat továbbfejlesztésével és szakmai menedzselésével olyan regionális jelenlétet kíván kifejleszteni, amelyek a Regionális Innovációs Ügynökségek (RIÜ-k) szervezetein keresztül segítik a régiókban a közvetlen innovációs szolgáltatások nyújtását, a régió abszorpciós képességének fejlesztését, továbbá az innovációs kapacitások feltárását és erősítését az egyes régiókban.
A NIH helye a hazai K+F+I irányítási rendszerben
A kitűzött célok elérése érdekében a Hivatal szorosan együttműködik a kutatás-fejlesztésben és innovációban érdekelt kormányzati szervekkel, minisztériumokkal és hivatalokkal, a Magyar Tudományos Akadémiával, felsőoktatási intézményekkel és kutatóhelyekkel, országos, ill. regionális szakmai szervezetekkel, valamint a K+F+I szféra gazdasági szereplőivel (ipar, KKV-k).
A hazai innováció egészét érintő, hosszú távú, stratégiai kérdésekben a Kormány tanácsadó testülete, a Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács (NKITT) tesz javaslatot a Kormány számára. A Tanács elnöke a közigazgatási és igazságügyi miniszter; a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Tanács társelnöki pozícióját tölti be. A Tanácsnak tagja továbbá a nemzetgazdasági, a nemzeti fejlesztési és a nemzeti erőforrás miniszter. A tanács munkájában tanácskozási joggal vesz részt a Magyar Innovációs Szövetség, a Magyar Rektori Konferencia, a Nemzeti Innovációs Hivatal, az OTKA bizottság és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, illetve a Tanács elnöke által a kutatás-fejlesztés területén kiemelkedő tevékenységet végző vállalkozások vezetői közül felkért két személy.
A hazai innovációval és kutatás-fejlesztéssel összefüggő stratégiák kidolgozása a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) feladata, amely a stratégiák megvalósításában szorosan együttműködik az általa felügyelt Nemzeti Innovációs Hivatallal (NIH). A K+F+I stratégiákhoz kapcsolódó támogatási programok megvalósítását a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), illetve a minisztérium irányítása alatt működő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) koordinálja. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) irányítása alatt működő Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) az iparjogvédelem és a szerzői jog eszközeivel a szellemi alkotások hatékony védelmét szolgálja.
A hazai K+F+I rendszer meghatározó szereplője a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és annak intézményhálózata, amely a tudományos kutatás műhelyeit fogja össze. Ugyancsak az MTA felügyeli az alapkutatások számára pályázati úton elnyerhető forrásokat biztosító Országos Kutatási Alapprogramokat (OTKA). A kutatói utánpótlás magas szintű képzéséről a hazai egyetemek és felsőoktatási intézmények gondoskodnak. Emellett, az egyetemek egyre nagyobb szerepet vállalnak a kutatási eredmények üzleti hasznosításában, a tudás- és technológia-transzferben. A felsőoktatási intézmények legfőbb érdekképviseleti szerve a Magyar Rektori Konferencia, amely testület a felsőoktatás irányításáért felelős Nemzeti Erőforrás Minisztériumon keresztül kapcsolódik a K+F szférát érintő döntéshozatali folyamatba.
 |
