1998-ban elindult az OMFB Technológiai Előretekintési Programjának (TEP) úgynevezett Delphi-típusú szakmai közvélemény-kutatása.

A TEP célja a magyar gazdaság versenyképességének és a lakosság életminőségének javítása. Ennek érdekében a programban dolgozó több száz szakember háttérelemzésekkel és ajánlások megfogalmazásával segíti az államigazgatási szervezetek, szakmai közösségek és a vállalatok stratégiai gondolkodását.

A Delphi-felmérés módszertana

A Delphi módszert az USA-ban dolgozták ki az 1950-es években, hogy segítségével feltárják a tudomány fejlődésének jövőbeni fő irányvonalait, a várhatóan bekövetkező eseményeket és azok feltételezhető időpontját. A módszer lényege: az adott témában jártas szakemberek többfordulós megkérdezése, a szakértői csoport átlagvéleményének illetve az eltérő véleményeknek az elemzése. Az egyes fordulók során kapott eredmények visszacsatolásával a szakértők információt kapnak a szakmai közösség álláspontjáról, és ennek ismeretében lehetőségük van véleményük korrekciójára. A módszer jellemzője, hogy a szakértői vélemények összegyűjtése egy megfelelően megszerkesztett kérdőív segítségével, névtelenül történik.

A Delphi-felmérés kérdőívei az egyes területek fejlődésére vonatkozó állításokat tartalmaznak. A kérdések, amelyek a kérdőív fejlécében olvashatók, minden állításnál és minden munkacsoportnál ugyanazok, de az egyes területek sajátosságaiból eredően nem minden állításnál értelmezhetőek.

A kiküldött kérdőíveket a TEP munkacsoportjaiban dolgozó oktatók, kutatók-fejlesztők és vállalatvezetők állították össze. A munkacsoportok tagjait a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek, a kereskedelmi és iparkamarák, valamint a MTESZ-szervezetek ajánlásai alapján kérte fel a TEP Irányító Testülete. A Delphi-felmérés során megkérdezett szakembereket a munkacsoport-tagoktól kiinduló - hólabda - láncszerű jelölési- módszerrel választották ki, tehát szakértők jelöltek szakértőket a részvételre. A kérdőíveket hét nagy terület, az

• 
  
• oktatás és foglalkoztatás
  
• élettudományok és egészségügy
  
• informatika, távközlés, média
  
• a természeti és épített környezet;
  
• termelési és üzleti folyamatok
  
• mezőgazdaság és élelmiszeripar;
  
• közlekedés és szállítás legrangosabb szakértői kapták meg.
  

A több ezer szakember válaszait figyelembe véve pontosítani lehet a már említett hét terület lehetséges fejlődését felvázoló, hosszú távú (15-30 évre szóló) jövőképeket. A kétfordulós felmérés eredményeit felhasználva születtek meg azok az ajánlások is, amelyek a reálisan elérhető legkedvezőbb jövőhöz vezető utat mutatják meg.

Az egyes területekre vonatkozó jövőképeket és ajánlásokat tartalmazó munkacsoport-jelentések a Munkacsoportok címszó alatt megtalálhatók és letölthetők.