Mi az ELI?

Az ELI projekt egy rendkívül rövid impulzusidejű, a jelenleg létező legnagyobb lézernél nagyságrendekkel nagyobb teljesítménysűrűségű, rendkívüli tudományos jelentőségű kutató szuperlézer megépítését célozza összeurópai összefogással, mely az európai kutatási infrastruktúrák stratégiai tervében (ESFRI Roadmap: http://cordis.europa.eu/esfri/) szereplő jelentős nagyberendezések egyike.

Az ELI lesz a világon első olyan berendezés, mellyel a fény és az anyag kölcsönhatását a legnagyobb intenzitással, az úgynevezett ultra-relativisztikus tartományban lehet majd vizsgálni. Kaput nyit a fizika új területeire, és olyan új műszaki fejlesztéseket alapoz meg, mint a relativisztikus mikroelektronika, és a kisméretű lézeres részecskegyorsítók. Az ELI jelentős hatást fog gyakorolni az anyagtudományok, a gyógyászat és a környezetvédelem számos területére is.

Az ELI építését előkészítő ELI Preparatory Phase (ELI-PP http://extreme-light-infrastructure.eu) projektben francia irányítással 13 ország, köztük Magyarország vesz részt. Az Európai Unió a projektet a 7. Keretprogramjából (http://cordis.europa.eu/fp7/home_en.html) 6 M€-val támogatta. A 2008 és 2010 közötti előkészítő projekt hivatott az ELI építési körülményeinek és az együttműködési feltételeinek kidolgozására. Az ELI lézer-kutatóközpontot eredetileg egy helyszínen tervezték megépíteni 2011-2014 között, mintegy 480 M€ összköltséggel. Az építését követő első jelentősebb bővítésig tartó mintegy 20 éves üzemidő alatt üzemeltetési költségét mintegy évi 50 M€-ra becsülték.

A berendezés építési helyszíne

A berendezés építési helyszínéért folyó versenyben Magyarországon kívül Csehország, Franciaország, Nagy-Britannia és Románia indult. Végül a nemzetközi előkészítő projekt vezetése – alapos mérlegelést követően – 2010. október 1-én úgy döntött, hogy az ELI három helyszínen épüljön meg, egymást kiegészítő tudományos programokkal az alábbiak szerint:

• Csehországban (a Prága melletti Dolní Břežany-ban) lézertechnológiai és lézeralkalmazási központ
  
• Magyarországon (Szegeden) rövidimpulzusos lézertechnológiára és ennek alkalmazására koncentráló központ
  
• Romániában (Bukarest mellett, Măgurelé-ben) fotonukleáris technológiára és ennek alkalmazásaira fektetik a hangsúlyt
  

A három-helyszínes megoldással az ELI tudományos programja kiszélesedett. A kutatóközpontok a tervek szerint helyszínenként mintegy 250-280 M€ beruházási költséggel épülnek meg 2011 és 2015 között. Az egyes lézerközpontokban várhatóan mintegy 250-300 helyi, és külföldi szakember fog dolgozni.

Az egyes helyszínek tevékenységét 2011 és 2014 között egy ideiglenesre tervezett szervezet (ELI-Delivery konzorcium) fogja összehangolni. Ebben, a három helyszín-országon (Cseh Köztársaság, Magyarország, Románia) kívül, az elképzeléseknek megfelelően részt vesznek az erős lézertechnológiai háttérrel rendelkező tagállamok (elsősorban Franciaország, Nagy-Britannia, Németország), és nyitott lesz minden jelenlegi ELI partner számára. A nyitott együttműködés lehetőségének elvi alapjait jelöli ki a három ország program-megbízottai által 2010. április 16-án aláírt elvi együttműködési nyilatkozat.

Távlatok

A nemzetközi konzorcium a lézertechnológia általános fejlődése, illetve a három helyszínen, valamint a többi partnerrel együtt megvalósítandó fejlesztések eredményessége alapján, 2012-t követően fog dönteni arról, hogy hol valósuljon meg az ELI úgynevezett ultra-nagyenergiás bővítése.

Várhatóan 2014-től kezdve, az Európai Unió új jogi keretrendszere, az európai kutatási infrastruktúra konzorcium (European Research Infrastructure Consortium, ERIC) alapján működő nemzetközi konzorcium fogja koordinálni a lézerközpontokat. A tervek szerint a konzorcium nyitott lesz további tagállamok felé. Harmadik országok csatlakozására is lesz lehetőség.

Hazai szakmai háttér és érdekeltség

Magyarországon iskolateremtő tradíciókkal megalapozott, nemzetközileg jegyzett lézeres kutatások folynak, melyek számos esetben hoztak világszínvonalú eredményeket. A mintegy 150 lézeres kutató intézményes együttműködésekkel is megalapozott, nemzetközileg jól beágyazott tudományos közösséget alkot. A lézerkutató műhelyekre számos területen élvonalbeli vállalati K+F projektek, spin-off vállalkozások épülnek. Az ELI lehetséges alkalmazási területeinek szinte mindegyikén várható hazai érdeklődés.

Az ELI hatásai

Hazánk érdeke, hogy olyan szakmai területen valósítson meg összeurópai érdekeltségű kutatási nagyberendezést, amelyen szakmai kompetenciával és hazai háttérrel is rendelkezik.

A nemzetközi szinten is jól látható kutatási nagyberendezés hazai megépítése hozzájárul ahhoz, hogy az ország, és a közép-kelet-európai régió felzárkózzék a tudományos világ élvonalához. Kiváló kutatási feltételeket biztosítva hozzájárul külföldi szakemberek vonzásához, magyar kutatók megtartásához, illetve azok hazatelepüléséhez. Így a nemzetközi tudományos élet egyik regionális központjává válik.

Várható, hogy a szegedi lézerközpont megépítése húzóerőként fog hatni a kapcsolódó tudományokra és az alkalmazási területekre, a gazdaság technológiai színvonalára és versenyképességére, elősegíti innovációs és ipari parkok, innovációs szolgáltatások megtelepedését, valamint további fejlesztéseket indukál.