Az Európai Unió ESFRI (European Strategy Forum on Research Infrastructure) kezdeményezéséhez csatlakozva a kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter 2008-ban elindította a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Felmérés és Útiterv (NEKIFUT) Projektet. A projekt célja a már létező hazai kutatási infrastruktúrák legfontosabb jellemzőinek és fejlesztési igényeinek felmérése, folyamatos karbantartása és nyilvánosságra hozatala a világhálón, valamint egy egységes nemzeti kutatási infrastruktúra fejlesztési stratégia és program kialakítása.
A projekt szakmai irányítását az Irányító Testület (IT) végzi, amely első ülését 2008. szeptemberében tartotta. Az Irányító Testület elnöke Kroó Norbert, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) volt alelnöke, társelnöke Falus András, akadémikus, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének vezetője. Az IT olyan szakmai testület, amelynek összeállításánál fontos szempont volt az egyetemi, MTA-intézeti és vállalati szektorok nagyjából azonos, valamint az egyes tudományterületek arányos képviselete. A kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter a projekt szervezésével a NIH jogelődjét a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalt (NKTH) bízta meg.
A kérdőíves felmérések eredményeként az ország stratégiai jelentőségű kutatási infrastruktúráiról egy web alapú regiszter készült el, amely segíti a kutatási infrastruktúrák által nyújtott szolgáltatások és lehetséges együttműködő partnerek elérését a bel- és külföldi kutatók számára egyaránt. A regiszter magyar és angol nyelven elérhető a http://regiszter.nekifut.hu honlapon.
A nemzeti kutatási infrastruktúra fejlesztési útiterv megalkotása az előretekintés (angolul: foresight) módszerével készül. Ennek keretében a projekt nagyszámú érdekelt és érintett bevonásával, a szakmai közösségeken belüli, valamint azok közötti véleménycserével, konszenzusépítéssel törekszik javaslatot tenni a kutatási infrastruktúra fejlesztések átlátható döntési mechanizmusára, valamint konkrét kutatási infrastruktúra fejlesztési irányokra.
A projekt hatásaként érvekkel megalapozott, hosszú távú döntések születhetnek a kutatási infrastruktúrafejlesztésről, aminek eredményeképpen javulni fog a kutatási infrastruktúrákhoz való hozzáférés lehetősége a kutatók számára, valamint nő az európai kutatási pályázatokon a sikeres részvétel esélye.
Utolsó módosítás: 2012. január 11.
