E dokumentum az oktatási ágazat kutatási, fejlesztési és innovációs stratégiájának a megalkotását támogató TÁMOP projekt keretében készült. A tanulmányt a CONVINCIVE Tanácsadó Bt. készítette a Magyar Innovációs Szövetség megbízásából.

Az Európai Kisvállalkozói Intézkedéscsomag (SBA) tíz lefektetett elv mentén igyekszik segíteni az Európai Unió kis- és középvállalkozásokra vonatkozó politikájának megvalósulását. Az Európai Bizottság minden évben éves jelentést (SME Performance Review) készít, valamint ténylapokon (Fact Sheets) értékeli, hogy az egyes tagállamokban miként valósult meg az intézkedéscsomag. A ténylapokon különböző fejezetekben információkat kaphatunk az adott országra vonatkozóan a kkv-k szerkezetéről, összevetést láthatunk az uniós átlaghoz viszonyítva, jó gyakorlatokat ismerhetünk meg, illetve nyomon követhetjük a kkv-politika tagállami alakulását.

A hazai kutatás-fejlesztés támogatásában érintett kormányzati szervek és kutatóintézmények szoros együttműködésének köszönhetően a 2004–2010 közötti időszakban a kutatási eredmények hasznosítása jelentős átalakuláson ment keresztül, e rövid időszak alatt komoly eredményeket könyvelhetett el. Mára az intézmények többsége jó alapokkal rendelkezik, hogytovább fejlessze, illetve az európai uniós és globális trendek szerint formálja a közhasznú kutatási eredmények hasznosítására irányuló tevékenységét.

A gazdasági válság, valamint az egyre súlyosbodó globális környezetvédelmi problémák kezelésére a politikusok egyre gyakrabban emlegetik a válságból való kiút gazdaságélénkítô, munkahelyteremtô csodaszereként a „zöld gazdaság”-ot. Környezettudósok, környezetpolitikusok régóta foglalkoznak ezzel a kérdéskörrel, és a fenntartható fejlődés, integrált környezetpolitika, a gazdaság „zöldítése”, zöld adórendszer (az adórendszer zöldítése), fenntartható fogyasztás, megújuló energiapolitika, környezetvédelmi ipar, innováció a környezetvédelmi iparban,stb. hozható leginkább összefüggésbe a „zöld gazdaság”-gal.

Amint ez ismeretes, az elmúlt évtizedekben a gyorsan növekvő mikro-, kis és középvállalatok (a kkv-k) világszerte a gazdasági növekedés kiemelkedő fontosságú, sőt, gyakran a legfontosabb motorjaivá váltak, s ezért a szféra mind a nemzetközi szakirodalomban, mind a fejlett országok gazdaságpolitikai gyakorlatában reflektorfényben áll.

A tanulmányt a Budapesti Corvinus Egyetem Kisvállalkozás-fejlesztési Központja készítette a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium kérésére. A tanulmány témája a fejlődést segítő és gátló tényezők empirikus megközelítésű feltárása, azonosítása, és lehetséges kezelésükre szolgáló gazdaságpolitikai javaslatok megtétele.

Magyarország, két évvel uniós taggá válása után, komoly válaszút elé került: vagy megállít egy negatív tendenciát és kihasználva az Uniós tagság nyújtotta felhajtóerõket soha nem látott fejlõdési pályára áll, vagy a negatív spirál fokozatosan lehúzza a gazdasági és politikai válságok káoszába. A mindezt kezelni hivatott kormányzati program már elkészült. Amit az alábbiakban kínálunk, az a legfontosabb teendõkhöz és kapcsolódó területekhez ajánl viszonyítási értékeket. Belehelyezve a vonatkozó magyar adatokat azokban nemzetközi trendekbe, átlagokba, amikbõl többnyire megítélhetõ egy irányzat eredményes, netán problematikus volta.

A klímaváltozás, a globális felmelegedés, a biztonságos élelmiszer- és vízellátás, a világszerte növekvő energiaigény, a fosszilis energiahordozók árának rohamos növekedése mielőbbi cselekvésre készteti a világot, az EU tagországait, köztük Magyarországot is.

Az elemzés célkitűzése, hogy az induló innovatív vállalkozások számának és innovációs tevékenységük hatékonyságának növelése érdekében az Európai Bizottság által „Young Innovative Companies” néven elismert kormányzati ösztönző séma bevezetését előkészítse.

A tényekre épülő döntésekhez nélkülözhetetlen a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység rendszeres mérése, és az így rendelkezésre álló információk elemzése, valamint közreadása, hiszen ez elősegíti az innovációs rendszer elemei és szereplői teljesítményének, hatékonyságának megismerését, valamint a szereplők alkalmazkodását a globális versenyfeltételekhez.

A globális gazdasági versenyben való helytállás jelentős mértékben függ azországok társadalmának és gazdaságának megújulási képességétől; attól, hogy a mikrogazdasági fundamentum milyen mértékben képes a folyamatos innovációra. A versenyképes tudásgazdasági képességek erősítése érdekébe a nemzetgazdaságok a megtermelt GDP növekvő hányadát költik az oktatás minőségének javítására, a kutatásra-fejlesztésre és az innovációs aktivitás ösztönzésére. Ennek megfelelően a szakpolitikák sorában a tudomány-, technológia- és innovációpolitika szerepe, jelentősége kiemelkedővé vált.

Készült „A vállalati K+F ráfordítások ösztönzésének lehetőségei” tárgyú, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által irányított kutatási program keretében.

Jelen dokumentum a Kormány tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTI) intézkedési tervéről szóló 1066/2007. (VIII. 29.) Kormányhatározatban rögzített, 2007-08-ban megkezdődött illetve már lezárult 32 db intézkedés áttekintését, magas szintű értékelését tartalmazza.

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) a közbeszerzési eljárás keretében nyertes Ernst & Young – GKI konzorciummal (Konzorcium) 2010. január 11-én szerződést kötött a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2004.01.01. – 2009.12.31. közötti működésének átfogó értékelésére. A Konzorcium a szerződésben foglaltaknak megfelelően elkészítette az értékelést, amelyet az NKTH elfogadott.

A Pro Inno Learning Platform „Pilot testing” programjának a keretében 2009. május 5-én két európai innovációs ügynökség, a holland SenterNovem, illetve a belga IWT Vlaanderen képviselői látogatottak el az NKTH-ba az Innocsekk program elemzésére és véleményezésére.

Az OECD Tudomány- és Technológiapolitikai Bizottsága elemző országtanulmányát a magyar innovációs rendszerről, az OECD, a világ egyik legelismertebb nemzetközi intézményének a témával foglalkozó kiváló szakemberei készítették el. Az OECD tanulmány (OECD Reviews of Innovation Policy – Hungary, 2008) célja, hogy független, átfogó elemzés alapján értékelje a magyar innovációs rendszer teljesítményét, és annak javításához javaslatokat dolgozzon ki a kormányzati politika és az innovációs rendszer szereplői számára. A tanulmány a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal kiadásában megjelent magyar nyelven, valamint minden érdeklődő által elérhető az NKTH honlapján.

A high-tech, innovatív, kezdeti életciklusban levő, kis- és középvállalkozások támogatása Magyarországon az elmúlt években kiemelt szerepnek örvendett. A kiemelt támogatottsági szerepkört a 2007-2013-as időszakra elfogadott Új Magyarország Fejlesztési Terv is alátámasztja, amely deklaráltan és leosztott forrásokon keresztül támogatja a high-tech technológiákba irányuló vállalkozói innovációt.

Az Innov Hungaricum Kft. a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal megbízásából készítette el a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok (NKFP) 2001-2002 évi nyertes projektjeinek utólagos értékelését.

Az NKTH Technológiai Inkubátor Program néven egy komplex támogatási program elindítását tervezi.

A Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetsége (MTESZ) a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal megbízásából készítette el a Regionális Innovációs Ügynökségek (RIÜ) 2005 és 2008 közötti tevékenységéről szóló jelentését.

E tanulmány témaköre – a tudásalapú gazdaság és társadalom – rendkívül aktuális önmagában, de az EU-hoz való csatlakozás, a Lisszaboni Stratégia (nem maradéktalan) teljesülése, a gazdasági növekedés megtorpanása stb. még inkább aktuálissá tette és teszi azt.

Európában mintegy húsz esztendeje folyik a vita arról, hogyan lehetséges az állami kutatóintézetekben keletkezett tudást a magán szektorban piaci termékké változtatni. Milyen államieszközök alkalmazhatók a technológiai transzfer ösztönzése érdekében, milyen legyen azegyetemek és a vállalkozások kapcsolata, milyen mechanizmusok érvényesüljenek atudomány és az ipar között a piaci versenyképesség növelése érdekében.

A kutatást az Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft – a Magyar Innovációs Szövetség és az INNOSTART Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ, mint alvállalkozók közreműködésével – végezte el, az NKTH KÖZKUT_06 „Az innovációs- és ipari parkok szerepe az innováció erősítésében” címmel nyertes pályázata alapján.

Ma már közhelynek számít az a kijelentés, hogy a fejlett társadalmak mindennapi életének része a tudomány és az innováció. A tudományos ismeretek gyors növekedése miatt az emberek egyre nehezebben tudják befogadni az új eredményeket, és beépíteni azokat mindennapi életünkbe. Másrészről az állami támogatásokat igénybe vevő szervezeteknek számot kell adnia arról, jól gazdálkodott-e az adófizetők pénzéből, és a tudósok munkája valóban hasznára válik-e a társadalomnak. A társadalom, a tudományos világ és a vállalatok közötti kommunikáció tehát mindegyik szereplő számára létfontosságú, annak színvonala visszahat a társadalom fejlődésére és jólétére.

A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) a hazai innovációs menedzser képzés elterjesztése, kiszélesítése érdekében ebben a könyvben foglalta össze - a GKM támogatásával - eddigi elméleti és gyakorlati tapasztalatait.

A Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) feladata az iparjogvédelem és az eredeti szellemi termékek jogvédelme. A kutatási eredmények megjelenhetnek konkrét innovatív termékben, valamint szellemi termékekben.

A globális versenyképesség szempontjából a tudás létrehozása, hasznosítása és diffúziója a gazdasági növekedés egyik kulcsfontosságú tényezőjévé vált. Ezért alapvető az, hogy az innovációs folyamatot mérő indikátorok tükrözzék ezeket a változásokat, és az innováció-politika alkotói számára az elemzés megfelelő eszközeiként szolgáljanak.

Az Európai Unió az ún. lisszaboni stratégia keretei között határozta meg azokat a célokat, amelyek megvalósítása a régió hosszú távú versenyképességének, dinamikus gazdaság növekedésének megalapozásához, eléréséhez szükséges. Ennek legfontosabb feltételeként a tudásalapú gazdaság kiépítését jelölik meg. A stratégia keretében kitüntetett helyet és szerepet szántak a kutatási-fejlesztési tevékenység javításának – az oktatás és képzés korszerűsítésének és fejlesztésének tennivalóit már korábban programba foglalták –, az ehhez szükséges anyagi feltételek, pénzügyi források biztosításának, valamint a kutatási eredmények hasznosításának, a szélesen értelmezett innovációs aktivitás élénkítésének.

A Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium megbízásából a Magyar Innovációs Szövetség - az INNOSTART és a Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége közreműködésével - javaslatot tesz arra, hogy a 2007-2013-as Nemzeti Fejlesztési tervben indítsunk központi programot az innovatív kezdő vállalatok szervezett társfinanszírozásának – az úgy nevezett inkubációnak – kormányzati segítésére.

1999-ben az OMFB (Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság) Kooperációs Kutató Központ (a továbbiakban KKK) néven programot hirdetett meg annak a kormányzati prioritásnak érvényesítése érdekében, hogy „erősítse a felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek és a vállalati szféra kapcsolatát; olyan intézményhálózatot hozzon létre, melyben megvalósul az oktatás, a K+F, a tudás- és technológia-transzfer stratégiai célú integrációja; továbbá elősegítse valódi műszaki áttörést eredményező, új technológiai tudást létrehozó kutatási programok megvalósítását”.

A 2003. évi XC. Törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról hozta új alapokra az innováció állami finanszírozását. Ez több, addig külön funkcionáló alapot egyesített, és kiadásaik finanszírozására egy új járulékfajtát, az innovációs járulékot vezette be.

A világgazdaság mai körülményei között a gazdasági siker az alkalmazott szellemi javaktól függ. Hazánk gazdasági növekedésének is a feltétele a verseny-, illetve exportképes termékek és szolgáltatások bővülése. Ehhez kutatás-fejlesztésre, eredményeinek alkalmazására, az innováció ösztönzésére van szükség.

A gazdaság növekedését számos tényező befolyásolja. Nyilvánvaló, hogy termelés megfelelő erőforrások, inputok nélkül nem képzelhető el.

Az OECD 1963 júniusában rendezte meg a kutatás és fejlesztés (K+F) statisztika nemzeti szakértőinek találkozóját az olaszországi Frascati városban lévő Villa Falcioneriben. E találkozó eredményeként született a JAVASLAT A KUTATÁS ÉS KÍSÉRLETI FEJLESZTÉS FELMÉRÉSEINEK EGYSÉGES GYAKORLATÁRA című dokumentum első hivatalos változata, amelyet Frascati kézikönyv néven emlegetnek.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2003. januárjában kelt megbízása alapján végzett kutatás témája az innováció hatása a gazdasági növekedésre.

A KMÜFA forrásból támogatott külföldi kiállítás-részvételek értékelése (1997-2002) PDF (302 KB)

A KMÜFA forrásból támogatott külföldi kiállítás-részvételek értékelése (1997-2002) PDF (291 KB)

A KMÜFA forrásból támogatott külföldi kiállítás-részvételek értékelése (1997-2002) PDF (258 KB)

Az első sorban családcentrikus tulajdoni struktúrájú, rendkívül kreatív és innovatív kisközepes vállalatok (kkv-k) világszerte kiemelkedő szerepet játszanak a gazdaság mindenterületén, így a foglalkoztatásban, a szükséglet-kielégítésben és az innovációs folyamatokban egyaránt. A fejlett országokban e szférából származik a GDP növekedés 65-80 %-a.

Alapvető gazdaságstratégiai kérdés, hogy mi biztosítja a magyar gazdaság európai felzárkózását és az egyensúlyi pozíciók stabilizálását, ha külső, vagy belső okok következtében lecsökken a külföldi működő tőkebefektetések dinamikája. Ebben az értelemben a növekedés és a foglalkoztatás legfontosabb tartaléka a termelő és szolgáltató ágazatok létszámának közel háromötödét foglalkoztató kis- és középvállalati szektor értéktermelő képességének növelése.