A 2005-ös árakon összesen 1082 millió eurós projekt első fázisa 850 millió euróba fog kerülni; ennek 75 %-át Németország, a maradék 25 %-ot a többi résztvevő állam fogja fizetni. A teljes kiépítés költségeiből Németország 60 %-ot vállalt.
Az XFEL egy olyan, különleges kutatási nagyberendezés, amely egy több kilométeres hosszúságú, úgynevezett lineáris elektrongyorsítóban előállított, különleges módon kialakított elektronnyaláb segítségével, a lézerekhez nagyon hasonló elven hoz létre egyedülálló tulajdonságú röntgensugárzást. Az XFEL-ben előállított sugárzásra egyrészt a rendkívüli intenzitással, másrészt egyes „röntgenvillámok” tartamának és a közöttük eltelő időnek szinte hihetetlen rövidsége lesz jellemző, ami eddig elképzelhetetlen alkalmazásoknak nyit majd teret. Így lehetővé válik egy billiomod másodperc, vagy akár ennél is rövidebb idő alatt lezajló kémiai reakciók nyomon követése, ami például katalizátorok hatásmechanizmusára deríthet fényt. Az XFEL segítségével „lefényképezhetjük” akár egyetlen vírus vagy biomolekula belső szerkezetét; ezzel járványokat küzdhetünk le, továbbá új gyógyszereket fejleszthetünk. De alkalmazni fogják az XFEL-t új szerkezeti anyagok kifejlesztésére is, éppúgy, mint a nanotechnológiában meghatározó szerepet játszó, a milliméter milliomodrészének megfelelő nagyságú „klaszterek” szerkezetének felderítésére. És az XFEL sugárzása arra is alkalmas lesz, hogy az anyagnak olyan állapotait állítsa elő, amely csak a Nap és a csillagok belsejében létezik, de arra is, hogy a Föld belsejében fennálló hőmérséklet- és nyomásviszonyok között tanulmányozzuk vegyületek és ásványok szerkezetét.
Az XFEL 3,4 km hosszúságú, rövidesen megépülő alagútja Hamburgban, a DESY (Deutsches Elektronen-Synchrotron) telephelyén kezdődik, és Schleswig-Holsteinben, Schenefeld helységben végződik. Itt fog üzembe állni 2013-ban az összesen tervezett tíz mérőállomás közül az első hat. Hasonló berendezéseket építenek az Egyesült Államok és Japán is, de üzembeállásakor az XFEL minden teljesítménymutatójában felül fogja múlni két vetélytársait.
Magyarországon ma négy egyetemen és a Magyar Tudományos Akadémia négy kutatóintézetében használják igen sikeresen kutatási és fejlesztési célokra az XFEL sugárzásához hasonló, annál lényegesen gyengébb, de a laboratóriumi vagy orvosi röntgenforrásoknál mégis sok nagyságrenddel intenzívebb szinkrotronsugárzást. Minden reményünk meglehet tehát arra, hogy megépülése után az XFEL-t is hatékonyan állíthatjuk a magyar kutatás-fejlesztés, és ezzel együtt a felsőoktatás szolgálatába.
Az XFEL építése során mód nyílik arra is, hogy abban magyar kis- és középvállalkozások magas technológiai színvonalú munkával vegyenek részt. Az XFEL-ről, illetve az XFEL építésének megindulásával kapcsolatos nyilatkozat aláírásáról készült rövid német nyelvű video a
