A keretprogramnak egyaránt részét képezik az egyedi közösségi támogatási programok, az új intézkedések, valamint az egyéb programokkal alkotott szinergiák. Így a program összhangban van a megújult lisszaboni stratégia célkitűzéseivel, hiszen támogatja az egyszerűbb, ismertebb és célirányosabb közösségi intézkedéseket.
Az elsősorban a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) megcélzó versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) támogatja az innovációs tevékenységeket (köztük az ökoinnovációt), jobb hozzáférést biztosít a finanszírozáshoz és vállalkozástámogató szolgáltatásokat nyújt a különböző régiókon belül.
Ösztönzi az információs és kommunikációs technológiák (ikt-k) jobb kihasználását, és nagyban hozzájárul az információs társadalom fejlesztéséhez. Továbbá előmozdítja a megújuló energiák fokozott használatát és az energiahatékonyságot.
A CIP a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra szól, és teljes költségvetése 3621 millió euro.
A CIP három operatív programra oszlik. Mindhárom program egyedi célokat tűz maga elé, és igyekszik ily módon saját területén belül (pl. ikt vagy fenntartható energia) hozzájárulni a vállalkozások versenyképességéhez és innovációs kapacitásához:
- A vállalkozási és innovációs program (EIP)
- Az információs és kommunikációs technológiai politika támogatásának programja (ICT-PSP)
- Az intelligens energia - Európa program (IEE)
Egyedi programok
A CIP figyelembe veszi a benne foglalt célkitűzések sokféleségét, és ezt érzékeltetni is kívánja, ezért három egyedi alprogramból épül fel. A kis- és középvállalkozások (kkv-k) érdekei és az ökoinnováció olyan átfogó prioritások, amelyek a keretprogram egészében jelen vannak.
- A vállalkozási és innovációs program a vállalkozó szellemet, az ipari versenyképességet és az innovációt előmozdító intézkedéseket foglalja magában. Ez a program kifejezetten a kkv-kra irányul: a kiváló technológiai hátterű, nagy növekedési potenciállal rendelkező „gazella” vállalkozásoktól egészen a mikro- és családi vállalkozásokig, amelyek az európai vállalkozások jelentős többségét képviselik. A program az indulási és növekedési fázisban lévő kkv-k számára megkönnyíti a finanszírozási és befektetési lehetőségekhez jutást. Ezenkívül lehetővé teszi, hogy a vállalatok információkhoz és tanácsokhoz jussanak a belső piac működésével és az általa nyújtott lehetőségekkel kapcsolatban, és tájékozódjanak az őket érintő közösségi jogszabályokról, valamint a jövőbeli jogszabályokról, amelyekre így alacsonyabb költséggel készülhetnek fel. Ebben nagy szerepet játszik az európai vállalkozói hálózat (EN). A program egyébként a legjobb gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét is előirányozza, hogy ezáltal kedvezőbb szabályozási és adminisztratív környezetet teremtsen a vállalatok és az innováció számára. Támogatja emellett az ökoinnovációt is, hiszen ösztönzi a környezetbarát technológiákban rejlő lehetőségek teljes körű kihasználását.
- Az ikt-politika támogatásának programja az információs és kommunikációs technológiák (ikt) átvételét és üzemeltetését mozdítja elő; ezek a technológiák a tudásalapú gazdaság egyik pillérét jelentik. Az információs és kommunikációs technológiák magán- és állami szférában történő bevezetése ugyanis ösztönző hatással van az európai innovációs teljesítményre és versenyképességre. A program az új „i2010: európai információs társadalom” stratégia részét képezi, és integrálja a korábban az eTEN, eContent és Modinis programok keretében támogatott eszközöket is.
- Az „Intelligens energia – Európa” program a fenntartható energiával kapcsolatos célkitűzések gyorsabb megvalósulását segíti elő. Támogatja például az energiahatékonyság javítását, az új és megújuló energiaforrások alkalmazását, az ilyen energiaforrások szélesebb körű piaci bevezetését, a többrétű energia- és üzemanyag-használatot, a megújuló energiák nagyobb arányú felhasználását (az Európai Unió által kitűzött cél 2010-ig a megújulóenergia-felhasználás 12%-ra való emelése a bruttó belső energiafogyasztásban), valamint a végső energiafogyasztás csökkentését. Mindezek keretében a program kiemelt figyelmet szentel a közlekedési ágazatnak. A program a 2006. december 31-én lejáró „Intelligens energia – Európa” (2003–2006) program folyamatosságát is biztosítja.
Végrehajtás
A CIP célkitűzéseinek végrehajtása egyszerű és következetes módon történik. Ennek érdekében a programon belül több szinergiát is létrehoztak. A végrehajtás eszközei (pénzügyi eszközök, projektek, hálózatok, elemzési tevékenységek stb.) például minden egyedi programnál alkalmazhatók. Ez a különböző programoknál egységesen használható közös „eszköztár” egyszerűbbé teszi a felhasználók számára a keretprogram működését. A CIP nem csupán a már kitapasztalt, kipróbált intézkedésekre épít, hanem új eszközöket is bevezet.
A vállalkozások támogatására több közösségi pénzügyi eszközt is felhasználnak. A gyorsan növekvő és innovatív kkv-k támogatására létrehozott eszköz, a GIF például egyrészt a kkv-k kezdeti (alapítás előtti, induló) szakaszban történő beruházásait, másrészt – a CIP egyik újdonságaként – a bővülés időszakában az úgynevezett „follow-on” beruházásokat is támogatja. A kkv-garanciakeret pedig a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutását könnyíti meg hitelfelvétel (kölcsön vagy lízing), mikrohitel, illetve saját tőke vagy kvázi-sajáttőke formájában. Ebben a mechanizmusban új eszközként szerepel a bankhitel-portfóliók értékpapírosítása, amely a kkv-k számára kiegészítő hitelfinanszírozást mozgósít.
A CIP hozzájárul a vállalkozások és az innováció érdekében nyújtott támogató szolgáltatások javításához és fejlesztéséhez. E szolgáltatások keretében a vállalkozások információkhoz juthatnak a közösségi politikákra, jogszabályokra és programokra vonatkozóan, különös tekintettel a belső piacra és a kutatási keretprogramokra. Ezenkívül az innováció-, technológia- és tudástranszfer tekintetében is információval látják el a vállalkozásokat. A szolgáltatások részét képezi továbbá a vállalkozásoktól érkező visszacsatolás, amely a hatásvizsgálatok és politikák kidolgozását segíti elő.
Az eddigiek mellett egy újabb módszerrel is segítik a nemzeti és regionális programok együttműködését a vállalati innováció terén, mégpedig olyan kiegészítő eszközökkel, amelyek révén a vállalkozások ötletet meríthetnek más európai régiók ötleteiből, szakértelméből és piaci lehetőségeiből.
A keretprogram az első kereskedelmi célú alkalmazást megelőző kísérleti projekteket is támogatja. E projektek olyan innovatív vagy ökoinnovatív technikák vagy termékek piaci bevezetésének és tényleges gazdasági felhasználásának előmozdítását célozzák, amelyek technikai alkalmasságát már bizonyították, ám még nem hozták őket nagy tételben kereskedelmi forgalomba. Az ilyen projektek köz- és magánszféra közötti partnerség keretében valósulnak meg.
Az Intelligens Energiával Foglalkozó Végrehajtó Hivatal feladata az „Intelligens energia – Európa”, illetve a „Vállalkozás és innováció” programok keretében megvalósuló intézkedések végrehajtása.
A tudás és az ötletek áramlásának megkönnyítése érdekében a közösségi politikák stratégiai fejlesztését a nyitott koordinációs módszer alapján kell végezni; ehhez új, ikerintézményi együttműködések is szükségesek, amelyek keretében a tagállamok és a régiók javukra fordíthatják a példákon keresztül bemutatott legjobb gyakorlatokat.
Más közösségi politikákkal való összhang
A CIP más nagyszabású közösségi kezdeményezésekhez is kapcsolódik. Az egyes programok különféle intézkedéseit párhuzamosan hajtják végre, és ezek kölcsönösen kiegészítik egymást. A keretprogram így hozzájárul a közösségi célkitűzések valóra váltásához a kutatás, a kohézió, a környezetvédelem, az oktatás és a képzés területén.
A CIP ily módon megkönnyíti a finanszírozáshoz való hozzájutást azon vállalkozások számára, amelyek tevékenysége az innovációra, kutatásra és fejlesztésre összpontosul. Abban is segítséget nyújt számukra, hogy részt vehessenek a hetedik kutatási és technológiai fejlesztési keretprogramban (hetedik keretprogram).
Költségvetés
A keretprogram összesen hétéves időszakot ölel fel, amely 2007. január 1-jétől 2013. december 31-ig tart. Költségvetése a program teljes időtartamára 3,621 milliárd EUR-t tesz ki.
Az indikatív felosztás alapján a teljes költségvetés 60%-át, vagyis 2,170 milliárd EUR-t fordítanak a vállalkozási és innovációs program támogatására. Az összeg egyötöd részét, azaz 430 millió EUR-t az ökoinnováció előmozdítására szánnak. A teljes költségvetés fennmaradó 20–20%-ával (azaz egyenként 730 millió EUR összeggel) az ikt-politika támogatásának programját, illetve az „Intelligens energia – Európa” programot támogatják.
A különféle eszközök által egyaránt támogatható költségek párhuzamos finanszírozása azonban nem megengedett.
Háttér
A lisszaboni folyamat azt kívánja elérni, hogy Európa a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon. Ezért nem meglepő, hogy a versenyképesség az EU egyik legfontosabb politikai kérdéskörévé vált. A versenyképesség növelésére irányuló különböző közösségi programok nagyobb összhangja érdekében, illetve a megújult lisszaboni stratégia céljainak szellemében az Európai Bizottság egy versenyképességi és innovációs keretprogram létrehozását javasolja.
További információ:
http://ec.europa.eu/cip/index_hu.htm
http://europa.eu/legislation_summaries/information_society/strategies/n26104_hu.htm