I. A NATO Tudományos Programja
A NATO politikai és katonai szerepkörén túl tudományos és környezetvédelmi programjain keresztül aktív tevékenységet folytat a tagországok tudományos bázisának és potenciáljának megőrzése, általában a természet és a természeti erőforrások kezelése, valamint az egészség védelme érdekében. A hazai civil kutatás-fejlesztés jelentős eseménye volt, amikor 1993-ban a NATO lehetővé tette a Partnerországok, így hazánk részére is a Tudományos Programjában való részvételt. Ezáltal számos, főleg pályája kezdetén álló fiatal magyar kutató számára nyílt arra lehetőség, hogy különböző NATO tagországbeli laboratóriumokban - NATO ösztöndíjasként - kutatásokat folytasson, és több magyar intézmény alakíthatott ki hosszú távú együttműködést NATO tagországbeli kutatóhellyel. Ez jelentős távlatokat nyitott meg a magyar kutatás és műszaki fejlesztés egészének vonatkozásában is. Napjainkban a NATO újrastrukturálódik, hogy jobban megfeleljen az aszimmetrikus fenyegetettségnek és kihívásoknak, ennek megfelelően a NATO Tudományos Programja is a biztonsággal foglalkozó kérdésekre összpontosít. 40 éves fennállását követően a Tudományos Program is jelentősen átalakul.
NATO Tudományos Program: "A tudósok együtt a békéért" (http://www.nato.int/cps/en/natolive/78209.htm)
A NATO Tudományos Programja a NATO partnerországok [1] illetve a Mediterrán Dialógus országai [2] és a NATO tagországok kutatóinak és kutatócsoportjainak nemzetközi együttműködését támogatja az Euro-Atlanti Partnerség Tanácsa (Euro-Atlantic Partnership Council, EAPC) keretein belül. A Program missziója: a kutatók összehozása a haladásért és békéért. A politikai és katonai dimenziók mellett fontos szerepet tölt be az Észak-Atlanti Szövetség tevékenységében. A Tudományos Program tevékenységét irányító bizottság, a NATO Tudományos Bizottsága egyúttal az Észak-Atlanti Tanács tudományos tanácsadó testülete.
A Tudományos Programot 1958-ban hozták létre a NATO tagországok kutatói közötti együttműködés, ösztöndíjak, képzések és munkatalálkozók támogatására. 1993-ban részlegesen megnyitották a Partnerországok számára, majd 1999-től a Partnerországokkal való tudományos együttműködésére, a kölcsönös bizalom elősegítésére koncentrál az EAPC keretein belül.
A NATO Tudományos Program négy alprogramból áll, különböző célkitűzésekkel. A Tudományos Ösztöndíjak (Science Fellowships) képzésre, továbbképzésre szolgálnak, ország-specifikus alapon. A Közös Kutatási Együttműködések (Co-operative Science and Technology) kutatócsoportok részére biztosítanak együttműködési felületet. A Kutatási Infrastruktúra alprogram keretében alap infrastruktúrára lehet pályázni. A Tudomány a Békéért (Science for Peace) alprogram célkitűzése a kutatás és ipar kapcsolatának erősítése.
A Közös Kutatási Együttműködések alprogram négyféle támogatási mechanizmusból épül fel. A Szakértői látogatások (Expert Visits - EV) 1 hónapig terjedő kölcsönös látogatásokat tesznek lehetővé. A Kutatócsoportok Együttműködése (Collaborative Linkage Grants - CLG) 2 év leforgása alatt maximum 5 fős kutatói csoportok kölcsönös látogatását támogatja. A Magas szintű továbbképzések (Advanced Study Institutes - ASI) keretében kéthetes képzésre lehet pályázni. Követelmény legalább 100 fő részvétele a programban. A Magas szintű munkatalálkozók (Advanced Research Workshops - ARW) 2-5 napos brainstorming jellegű találkozók, 20-50 fő részvételével, a tudás összefoglalására egy adott témában, a fejlődési irányok megjelölésével. A Közös Kutatási Együttműködések alprogramra beérkező minden pályázatot tematikus szakértői panel értékel.
A pályázatokat a NATO brüsszeli központjába folyamatosan lehet beadni. Évente három értékelési időszak van. A pályázatok elfogadásáról a Panelek döntenek kompetenciájuknak megfelelően, általában 3-4 hónappal az értékelési időszak után. NATO tagságunk ideje alatt összesen 110 magyar részvételű pályázat került támogatásra összesen mintegy 2.2 millió EUR értékben.
A Kutatási Infrstruktúra alprogram a legelmaradottabb partnerországokban (a Kaukázus és Közép-Ázsia országai) alap infrastruktúrát (számítógépek, számítógépes hálózatok) biztosít. Az alprogram két további részre tagolódik. A Számítógépes Hálózatépítés (Computer Networking) szakértői és anyagi támogatást jelent az infrastruktúra beruházására illetve rendszerbe állítására, Internet kapcsolat kialakításra és képzésre (Advanced Networking Workshops). A Tudomány és Technológia Politika (Science & Technology Policy) a partnerországtól függően tanulmányokat, képzéseket tesz lehetővé.
A Tudomány a Békéért (Science for Peace) nyertes projektjei az alkalmazott kutatás, kiemelten a környezetbiztonság tárgykörébe tartozó eljárások és technológiák területéről kerülnek ki, 4-5 éves NATO-Partner együttműködést téve lehetővé. A beadott pályázatok értékelésének fontos szempontja a kutatási eredmények piacképes alkalmazásának lehetősége. A NATO támogatás utazási és tartózkodási költségek, valamint a Partner ország részére szigorúan a projekthez kapcsolódó berendezés és infrastruktúra finanszírozására irányul. Évente egy felhívás volt, az alprogram rendelkezésére álló 6 millió euró 30-35 projekt indítását tette lehetővé. Az 1997-ben meghirdetett három egymást követő határidőre a NATO és a partnerországokból összesen 1550 projektjavaslat került beadásra, 185 magyar részvétellel. Az eddigi, illetve jelenleg futó 100 projekt között 14-ben vesz részt magyar kutatócsoport, összességében mintegy 1.8 millió EUR támogatást elnyerve.
A NATO Tudományos Ösztöndíj Program a NATO illetve a Partner országok kutatói mobilitását segítette elő. A magyar rendszer 1- 3 hónapos ösztöndíjas időszakot tett lehetővé, csak az "Advanced" és "Senior" kategóriák kerültek kiírásra. A három lezárt fordulóban 243 beérkezett pályázatból 108 került támogatásra, mindösszesen 526 ezer euró értékben.
A NATO Tudományos Ösztöndíj Programot 2004-től az úgynevezett Reintegrációs Ösztöndíjak váltották fel, amelyre elsősorban a Kaukázus térségének és Közép-Ázsiának azon kutatói pályázhatnak, akik hosszabb NATO-tagországbeli tartózkodás után szeretnének hazatérni. Az új ösztöndíjforma az otthoni kutatómunka anyagi és laboratóriumi-eszközi feltételeit segít megteremteni. Az első kísérleti periódusban az előző évek Tudományos Ösztöndíjasait keresték meg a fenti térségből.
Átalakulóban NATO Tudományos Programja
Tudomány a Biztonságért Program: "Tudósok a biztonságért, stabilitásért és szolidaritásért"
Az Észak Atlanti Tanács 2003. szeptember 17-én jóváhagyta a Tudományos Bizottság új működési szabályzatát, a hangsúly ennek megfelelően a "Tudomány a Biztonságért" koncepcióra helyeződik.
Folyamatban van a Tudományos Bizottság alatt működő Tanácsadó Panelek rendszerének átalakítása, hogy megfeleljen az új kihívásoknak, illetve az új működési szabályzatnak. A NATO új célkitűzéseinek megfelelően a Tudományos Bizottság 2004. márciusi ülésén az alábbi négy Panel létrehozásáról döntött:
1. Kémiai /Biológiai / Fizikai (Chemical /Biological /Physical; CBP) Panel
2. Információs és Kommunikációs Biztonság (Information and Communication; ICS) Panel;
3. Környezetbiztonsági (Environmental Security; ESP) Panel;
4. Emberi és Társadalmi Tényezők (Human & Societal Dynamics; HSD) Panel.
A Tudomány a Békéért Vegyes Bizottságot (Science for Peace; SfP Steering Group) és a Tudomány és Technológia Politika (Science and Technology Policy; STP) Panelt feloszlatják, feladatait a fenti Panelek veszik át. A Biztonsággal Kapcsolatos Civil Tudományok és Technológiák (Security-Related Civil Science & Technology /SST/) Panelt maximum egy évig változatlanul megtartják, és azután feloszlatják.
Hazánk 1998 óta vesz részt aktívan a Tudományos Programot irányító Tudományos Bizottság munkájában.
II. A NATO Kutatási és Technológiai szervezete (http://www.cso.nato.int/)
A NATO Kutatási és Technológiai Szervezete (Research and Technology Organization - RTO) a NATO-n belül az egyetlen olyan szervezet, amely a védelmi célú kutatást és technológiafejlesztést állítja tevékenységeinek középpontjába. Rendeltetése az együttműködésen alapuló kutatás és információcsere irányítása és segítése. Feladata az, hogy támogassa a nemzetek védelmi célú kutatásainak és technológiafejlesztéseinek fejlődését és hatékony alkalmazását a szövetség katonai követelményeinek teljesítése érdekében, hogy fenntartsa a vezető szerepet a technológia területén, és hogy tanácsokkal szolgáljon a NATO és a nemzetek döntéshozói számára. Rendeltetésének teljesítésében az RTO-t nemzeti szakértők széleskörű hálózata segíti. Munkája során egyeztet a kutatásban és technológiafejlesztésben érintett és érdekelt más NATO-testületekkel. Az RTO tevékenységét az Észak-atlanti Tanács (North Atlantic Council - NAC) felügyeli a Katonai Bizottságon (Military Committee - MC) és a Nemzeti Fegyverzeti Igazgatók Értekezletén (Conference of National Armaments Directors - CNAD) keresztül.
A tagországi és testületi egyeztetéseket követően a NATO Tanácsa 1996. júliusban hagyta jóvá a NATO Kutatási és Technológiai Szervezet (Research & Technology Organisation, RTO) létrehozását, majd 1996 novemberében az RTO irányító és végrehajtó testületeit. Az RTO folytatója annak a védelmi célú kutatásban és technológiafejlesztésben megvalósult korábbi együttműködésnek, amely a Repülésügyi Kutatási és Fejlesztési Tanácsadó Csoportban (Advisory Group for Aerospace Research and Development - AGARD) és a Védelmi Kutatócsoportban (Defence Research Group - DRG) öltött testet. Az 1952-ben alapított AGARD és az 1967-ben megalakult DRG gyökerei annyiban közösek, hogy mindkettőjük létrehozását az a repüléssel foglalkozó, magyar származású kiemelkedő tudós, Dr. Kármán Tódor kezdeményezte, aki korán felismerte a szövetség katonai ereje számára nyújtott tudományos támogatás fontosságát. Az AGARD és a DRG egybeolvadásával alakult meg 1998. január 1-én a NATO Kutatási és Technológiai Szervezete.
Szervezeti felépítését tekintve az RTO-t a Kutatási és Technológiai Tanács (Research and Technology Board - RTB), a Kutatási és Technológiai Ügynökség (Research and Technology Agency - RTA), valamint 7 panel alkotja. Minden NATO-tagország legfeljebb három fővel képviseltetheti magát az RTB-ben és a panelekben. A képviselők személye a kormányzati, az ipari vagy a felsőoktatási szférából kerülhet ki. Az RTB-ben és a panelekben a döntések konszenzussal születnek. Az RTB-nek és a paneleknek hivatalból tagjai a NATO fő parancsnokainak, ügynökségeinek és testületeinek képviselői. E testületek évente két ülést tartanak.
Az RTO legfőbb irányító testülete, a NATO védelmi kutatásaiért felelős döntéshozó fóruma a Kutatási és Technológiai Tanács (Research & Technology Board, RTB). Magyarország részére az RTB 1997-ben kínálta fel a lehetőséget a testület munkájában való részvételre. Jelenleg 3 magyar képviselő vesz részt az RTB munkájában. A Honvédelmi Minisztérium szavazati jogú delegátusa mellett az RTB további két tagja az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet professzora és a Nemzeti Innovációs Hivatal munkatársa.
A struktúra következő szintje az RTO Panelek (Research & Technology Organization Panels, RTO Panels). A kutatás és technológiafejlesztés teljes spektrumát jól elkülönülő témakörökhöz szervezett un. panelek fedik le. Az RTB felügyelete alatt az alábbi 7 panel létrehozására került sor:
|
AVT |
Applied Vehicle Technology |
Alkalmazott Járműtechnológia |
|
HFM |
Human Factors and Medicine |
Emberi Tényezők és Orvostudomány |
|
IST |
Information Systems Technology |
Információs Rendszerek Technológiája |
|
MSG |
Modelling and Simulation Group |
Modellezés és Szimuláció Csoport |
|
SAS |
Studies, Analysis and Simulation |
Tanulmányok, Elemzések és Szimuláció |
|
SCI |
Systems Concepts and Integration |
Rendszerkoncepciók és Integráció |
|
SET |
Sensors and Electronics Technology |
Szenzorok és Elektronikai Technológia |
Az Alkalmazott Járműtechnológia (Applied Vehicle Technology - AVT) Panel feladata a járművek, a felépítmények, a motorok és energiaellátó rendszerek teljesítményének és biztonságosságának növelése.
Az Emberi Tényezők és Orvostudomány (Human Factors and Medicine - HFM) Panel feladata az optimális teljesítmény, egészség, jólét és biztonság megteremtése a hadműveletekben résztvevő állomány részére.
Az Információs Rendszerek Technológiája (Information Systems Technology - IST) Panel technikákat dolgoz ki a modellezéshez, szimulációhoz és kiképzéshez, technológiákat fejleszt időzített, költségkímélő, biztonságos és releváns információk biztosítására a harci cselekményekben részt vevő személyzet, és a stratégiai tervezők részére.
A Modellezés és Szimuláció Csoport (Modelling and Simulation Group- (MSG) a védelmi és hadműveleti tervezés, kiképzés és hadgyakorlatok, hadműveletek támogatása, kutatás, technológiafejlesztés és fegyverzeti beszerzés modellezésére szolgáló politikai menedzsment-testületként működik.
A Tanulmányok, Elemzések és Szimuláció (Studies, Analysis and Simulation - SAS) Panel feladata a technológiák és működtetés/felhasználás közötti összefüggések feltárására irányuló tanulmányok készítése; a hadműveleti hatékonyságra valamint a haderőnemek és rendszerek költségeire irányuló elemzések készítése; továbbá hadműveleti jellegű szimulációk végzése.
A Rendszerkoncepciók és Integráció (Systems Concepts and Integration - SCI) Panel a műszaki technikák és technológiák rendszereinek integrálásával, rendszerszemlélettel foglalkozik a különböző hadműveleti körülmények teljes sávszélességében.
A Szenzorok és Elektronikai Technológia (Sensors and Electronics Technology - SET) Panel legfőbb célkitűzése elektronikus, aktív/passzív érzékelők technológiájának fejlesztése a felderítés és célmeghatározás területén, valamint az érzékelők teljesítményének növelése multi-szenzor integrációval.
A hét tematikus panelben 19 magyar delegált tag van a HM Technológiai Hivatalból, a Budapest Műszaki és Közgazdasági Egyetemről, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemről, az MTA SZTAKI-ból, a KFKI Atomenergia Kutatóintézetből és az MH Egészségvédelmi Intézetéből.
Évente általában egy alkalommal Magyarország vállalja a mindig más helyszínen megrendezésre kerülő hivatalos RTO rendezvények házigazda szerepét. (RTB értekezlete - 2000. szeptember 18-22.; RTO SCI Panel szimpóziuma - 2000. október 23-27.; RTO SET Panel szimpóziuma - 2001. október 15-17.; RTO SET Panel előadássorozata "Optics-Microwave Interactions" címmel - 2002 szeptember 9.-10.; RTO SET Panel értekezlet és szimpózium - 2003. október 13-17.; RTO SET Panel előadássorozata "Knowledge-Based Radar Signal & Data Processing" címmel - 2003 november 10.-11.; RTO HFM Panel értekezlet és szimpózium - 2004. április 19-23.
Az RTO tudományos és műszaki tevékenysége meghatározott feladatok meghatározott időtartam alatti végrehajtására létrehozott műszaki csoportok (Technical Teams - TTs) munkájában ölt testet. Az ilyen Műszaki Csoportok szervezhetnek munkaértekezleteket (Workshops), szimpóziumokat (Symposia), csapatpróbákat (Field Trials), előadássorozatokat (Lecture Series) és képzési tanfolyamokat (Training Courses). Ezeknek a műszaki csoportoknak feladata a tanácsadás, a kutatói hálózat létrehozása és az elhatározott, konkrét célú akciók megvalósítása.
Az RTO struktúra operatív intézménye a fentiekben leírt szervezetet kiszolgáló Kutatási és Technológiai Ügynökség (Research and Technology Agency, RTA; http://www.cso.nato.int/). Az RTA feladata egyrészt az RTB segítése, másrészt az RTO tudományos és műszaki programja fejlesztésének, koordinálásának és végrehajtásának támogatásához szükséges tevékenységek végrehajtása.
Hazánk 2001-ben lett tagja a brüsszeli székhelyű NATO RTO által támogatott Von Kármán Áramlástani Kutatóintézetnek, ahol évente két fiatal kutató vesz részt az intézet diploma kurzusán, illetve végez kutatómunkát.
[1] Partnerországok: a NATO-n kívüli közép és kelet európai országok, beleértve a szovjet utódállamokat is: Albánia, Örményország, Azerbajdzsán, Belorusszia, Horvátország, Grúzia, Kazahsztán, Kirgízia, Moldávia, Oroszország, Tadzsikisztán, Macedónia, Türkmenisztán, Ukrajna, Üzbegisztán. Partnerországok, melyek magyar kutatatók fogadására és előadók küldésére jogosultak: Ausztria, Finnország, Írország, Svájc, Svédország
[2] Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Mauritánia, Marokkó, Tunézia
Kovács Ildikó, főosztályvezető
Külkapcsolatok Főosztálya, NIH