EU Együttműködés
Magyarország 2004. május 1-jétől teljes jogú tagként vesz részt az uniós döntéshozatalban.
EU 7. Keretprogram
A közösségi szintű kutatás- fejlesztési együttműködés fő formáját a tagállamok által megvalósított négyéves kutatási-, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramok jelentik. A keretprogramok célja, hogy a tagállamok közti kutatási együttműködések erősítésével, az erőforrások koncentrálásával olyan kutatási célok megvalósítását segítsék, melyek erősítik az európai ipar tudományos és technológiai alapjait, javítják Európa nemzetközi versenyképességét és elősegítik a társadalmi- gazdasági fejlődést.
Nemzetközi Együttműködés
Kétoldalú Tudományos és Technológiai kapcsolatok, CERN, NATO, OECD, EUREKA, COST, EUrópai Kutatási Térség, Innovative medicine initiative.
Kutatói Mobilitás
A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal erősíteni kívánja a külföldön dolgozó kutató-fejlesztők és a hazai tudományos/gazdasági élet szereplői közötti kommunikációt, közös projektek kialakítását, a külföldön dolgozók hazatérésének megkönnyítését. Ennek érdekében támogatta a Nemzeti Kutatói Mobilitási Portál létrehozását. 2006. elejétől az adatbázis kibővül a külföldön tartózkodó magyar kutatók adataival.
Nők a Tudományban
A női kutatók aránya a hazai kutatás-fejlesztés területén szintén növekvő tendenciát mutat, a jogi akadályok elhárultak, és közvetlen diszkrimináció nem tapasztalható. Mégis közvetett tényezőknek, a női és férfi szerepekhez kapcsolódó sztereotípiáknak, valamint a rendszer sajátosságainak köszönhetően megfigyelhető a női kutatók arányát tekintve mind a horizontális szegregáció (a női kutatók részvétele tudományterületek és szektorok szerint jelentős eltéréseket mutat), mind a vertikális szegregáció (a tudományos ranglétrán, a hierarchiában történő előrelépések közötti aránytalanságokra vezethető vissza).
A tudományos és technológiai attaséi hálózat
A Magyar Köztársaság legfontosabb tudományos partnereinél a kapcsolatok ápolását tudományos és technológiai (TéT) szakattasék segítik elő.
