Brüsszel / EU
A magyar elnökség a K+F területén kiemelkedően sikeres volt: minden olyan feladatot, amelyet egyáltalán lehetséges volt megoldani, Magyarország maximálisan teljesítette. A magyar elnökség mindhárom kutatási prioritása, így (I) a 7. Kutatási Keretprogram időközi értékelése, (II) a következő kutatási keretprogram előkészítésének megkezdése, valamint a (III) részvételi szabályok egyszerűsítése terén jelentős előrehaladást ért el.
A prioritásként fel nem vállalt, de európai érdekből fontos dossziék szakszerű és hatékony kezelése kivívta a tagországok és a Bizottság elismerését. Az Euratom Kutatási Keretprogram (2010-2013) tervezetével kapcsolatban 2011. június 28-án elért politikai megállapodás (general approach) alapján a lengyel elnökségnek jó esélye van arra, hogy befejezze a jogalkotási eljárást az év végéig, ami feltétlenül szükséges a nukleáris kutatások töretlen folytatásához. Olyan előre nem tervezett témák, mint pl. az „Active and Healthy Aging”, az európai innovációs partnerség első kísérleti (pilot) projektjének indítása, súlyos késedelmet szenvedtek volna a magyar elnökség hathatós támogatása nélkül.
Az Európai Tanács G-13 Kutatási Munkacsoportja és G-14 Egyesített Kutatási és Atomkutatási Munkacsoportja a magyar elnökség alatt összesen 20 alkalommal ülésezett Brüsszelben, valamint egy kihelyezett ülést tartott Budapesten. A Munkacsoportok ülésein előkészítették a Versenyképességi Tanács üléseinek dokumentumait, amelyeket a Coreper-1 jóváhagyásával terjesztettek fel a Tanács üléseire. A Versenyképességi Tanács a magyar elnökség alatt két ülést tartott Brüsszelben, valamint egy kihelyezett informális ülést Budapesten és Gödöllőn. A magyar elnökség alatt a Versenyképességi Tanács kutatási formációja öt tanácsi következést és egy politikai megállapodást (EURATOM general approach) fogadott el, és jelentős előrehalást ért el valamennyi tárgyalt kutatás-fejlesztési témában.
Olaszország
Az olasz reláció jelentősége - a két ország szerteágazó kapcsolatrendszere, számos ponton hasonló gazdasági szerkezete erősítően hat az igen aktív kutatói együttműködésekre, úgy bilaterális mint multilaterális vonatkozásaiban. (A XVII. magyar-olasz TéT munkatervben - 2008–2010 között- 28 mobilitási és 4 nagyprojekt, a XVIII. munkatervben 2010-ben 10 közös tudományos együttműködési és 4 nagyprojekt került kiválasztásra). A magyar tudósokat, kutatókat illető elismerések (akadémiai tagság, egyetemi díszdoktori címek stb.) jól példázzak a magyar tudomány és művelői olaszországi presztízsét. Az orvostudomány, a fizika, a kémia vagy pl. a környezettudományok terén a magyar partnerek igen keresettek Olaszországban. A kutatói létszám és a tudományos publikációk száma szempontjából kiemelkedő kutatói aktivitással jellemezhető Olaszország, jelentős innovatív erőt képvisel, az ország vállalkozásai, kutatóintézetei stratégiai partnerként kezelik Magyarországot a K+F+I területén is (lásd: Stratégiai Partnerségi Dokumentum aláírása 2010-ben).
Jó példák az olasz K+F és innováció területén:
Technológiai körzetek, inkubáció: Olaszországban a technológiai körzetek létesítése, a technológiai inkubáció rendszere különös jelentőséggel bír a nemzeti innovációs struktúrában, ahol a vállalkozások domináns része kis- és középvállalkozás (98%). Az észak és dél (Mezzogiorno) speciális strukturális jellemzőiből és fejlettségbeli eltéréséből adódóan számos Dél-Itáliára irányuló – számunkra példaértékű - technológia-fejlesztési–felzárkóztatási program van; ide sorolható pl. a Dél-Olaszország technológiai fejlesztését célzó High-Tech Alap (Fondo HT), amely vegyes magán és állami forrású támogatási konstrukciót jelent.
Regionális innovációs kapcsolatok – kétoldalú kutatás-fejlesztési kapcsolatainkban jelentős súlyt képviselnek a regionális kapcsolatok, így pl. Piemonte tartománnyal a hazai ICT tudásbázis kiválósági központja és az olasz ICT csúcstechnológiai körzet összekapcsolása, Basilicata tartománnyal az új technológiák alkalmazása a kulturális javak megőrzésében, vagy Lazio tartománnyal innovációs klaszterek létrehozása.
Új olasz kormány – 2011. november 8-14 között, rekordidő alatt új kormány alakult Olaszországban, Silvio Berlusconit Mario Monti, neves közgazdász professzor, az európai gazdasági ügyek szakértője, korábbi belső piaci, pénzügyi, majd versenyügyi EU-biztos váltotta, aki átmeneti kríziskezelő technikai kormányt alakít. Mario Monti felelős politizálással igyekszik visszaszerezni az EU és Olaszország hitelezőinek bizalmát, kivezetve Olaszországot az adósságcsapdából.
Franciaország
A francia K+F szféra elmúlt egy évét belpolitikai téren elsősorban az egyetemi autonómia-törvény gyakorlati alkalmazása valamint a felsőoktatási rendszer reformjának befejezése határozta meg. A gazdasági válság korábban a K+F szektorra is markánsan rányomta bélyegét, ám úgy tűnik, ez inkább kedvező hatással volt a tudományos és felsőoktatási területre. A köztársasági elnök és a kormányzat egyaránt itt látta a válságból való kilábalás egyik lehetséges eszközét – ennek egyértelmű jele volt a különböző intézkedések alapján a kutatás-fejlesztésnek és a felsőoktatásnak juttatott több tíz milliárd eurós többletforrás és a „befektetés a jövőbe” program K+F fejezetének érdemi beindítása. Franciaországban a K+F tevékenység feltételrendszerét szabályozó törvényi háttér stabilizálódott a reformok után. Lezártnak tekinthető az egyetemi reform, pont került két nagy intézményhálózat, a CNRS és az INSERM strukturális reformjára. Továbbra is folyamatban van a campus-program, az egyetemi autonómia kiteljesítése, az egyetemi oktató-kutatók státusának rendezése, a „numerikus egyetem” program megvalósítása és a kutatói karrier-építés lehetőségeinek szélesítése. A felsőoktatásban nagyon komoly anyagi forrásokat mozgósítottak az infrastruktúra-fejlesztésekre, valamint érdemi szociális intézkedéseket is hoztak, főleg a hátrányos helyzetű diákok esélyegyenlőségének javítása érdekében.
Kétoldalú kapcsolatainkat a folyamatos bővülés jellemzi, aminek egyik leglátványosabb eseménye volt a kétfordulós, összesen 12 projektet finanszírozó magyar-francia genomikai-biotechnológiai K+F+I együttműködési program. A jövőre vonatkozóan az alábbiakban látunk érdemi együttműködési lehetőséget:
- pólus-együttműködések vállalati részének erősítése;
- a bilaterális mobilitási programok kiírásának összehangolása;
- a fejlesztési célú magyar cselekvési programok erősítése kutatási (agrár, orvosi, műszaki) projektekkel FR-HU bilaterális együttműködésre alapozva;
- az IRD és a Pasteur Intézet által felajánlott együttműködési lehetőségek kihasználása;
- a francia-magyar erdészeti kutatási együttműködési program sikeres megvalósítása;
- az energetikai kutatási és felsőoktatási együttműködések szélesítése;
- Franciaország érdekeltségének erősítése a budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézet sikeres működésében.
A 2010/2011-es ciklus, valamint a magyar EU-elnökség kapcsán két dolgot érdemes kiemelni: Idén 15. alkalommal rendezték meg Reims-ben az innovatív vállalkozások – és kiemelten az induló vállalkozások – regionális fórumát, az Innovact-ot, a szervezők az Európai Bizottság támogatásával az idén is meghirdették a fiatal tehetségek innovációs versenyét (Innovact Campus Awards). Szép siker, hogy a 30 legkiválóbb projekt közé három magyar is bekerült, közülük pedig egy az első díjat is megkapta. A másik kiemelkedő jelentőségű eredmény, hogy nagykövetségünk kezdeményezésére az Unió a Mediterrán Térségért francia-egyiptomi társelnökségével együttműködve Magyarországon, mégpedig a Szegedi Tudományegyetemen rendezték meg június 23-24-én a hivatalos magyar uniós elnökségi rendezvényként az euro-mediterrán kutatási együttműködési monitoring bizottság (MoCo) ülését.
Németország
A német szövetségi kormány továbbra is kiemelten támogatja a K+F+I területét. A kutatási-oktatási minisztérium az egyetlen tárca, amely a kormányzati költségcsökkentési programok ellenére 2011-ben is költségvetési bővítésben részesült. A tervek szerint ez a tendencia folytatódik a 2012. évi költségvetésben is. A K+F és oktatás területén a 2005.évi keretekhez képest ma 74%-kal több forrás áll rendelkezésre. Németország büszke arra, hogy jelentős tudományos potenciállal rendelkezik. A tudományos pálya megbecsültsége és az innováció társadalmi elfogadottsága példaszerű.
A német tudománypolitikában fontos szerepet kap a kiválóságok további erősítése. (pl. kutatóegyetemi program, klaszterek versenye). Jól működik a gazdaság K+F+I tevékenységének folyamatos ösztönzése, amely a kiadások struktúráján is megmutatkozik. Speciális programok támogatják a kisvállalkozások innovációját. A tudománypolitikában kiemelt fontosságú a társadalmi párbeszéd is.
A magyar-német kapcsolatokban jelentős szerepet játszik az egyetemek, illetve kutatóintézetek közötti intézeti szintű szakmai együttműködés. Rendszeresek a TéT-attasé támogatásával létrejött szakértői látogatások, kapcsolatépítő találkozók. 2011. első félévében az EU-Elnökségi programok további lehetőséget biztosítottak a magyar szellemi értékek és a magyar tudomány promóciójára. Rendkívül nagy érdeklődés mellett zajlott a berlini nagykövetségen júniusban megrendezett tudományos konferencia.
Célunk a magyar szellemi export elősegítése és német kutatóintézmények, high-tech befektetők Magyarországra vonzása. Nagy jelentőségű, hogy a Fraunhofer társaság vezetősége elégedett a másfél éve megnyitott magyarországi intézet eredményeivel, így az első pozitív példa alapján tovább növekedhet a magyar Fraunhofer intézmények száma. Ígéretes a Helmholtz társasággal megkezdett energetikai kutatás-fejlesztési együttműködés kibontakoztatása is, amely a magyarországi geotermikus források energetikai felhasználásának felgyorsítását célozza.
A magyar-német tudományos kapcsolatok erősítésében fontos szerepet játszanak a Németországban élő magyar tudósok, akik közül sokan példamutató szakmai sikereket értek el, jelentős tekintéllyel rendelkeznek, és ez által véleményformáló erőt is képviselnek. Mozgósításuk érdekében a TéT-attasé kezdeményezésére folyamatban van egy magyar és német kiválóságokból álló egyesület alapítása, mely támogató szerepet játszik majd a K+F+I kapcsolatok további bővítésénél, a magyarországi befektetések ösztönzésénél, de a sikerek bemutatásával, a Magyarországról alkotott pozitív kép erősítésével alátámaszthatja a Nagykövetségen folyó politikai munkát is.
Egyesült Királyság
Az Egyesült Királyság a nemzetközi kutatás-fejlesztés vezető országai közé tartozik, azonban a tudományos eredmények gyakorlati-gazdasági hasznosítása lassult az utóbbi évtizedben.
A kutatás-fejlesztési-innovációs ráfordítások nominálisan enyhén növekednek: a GDP1.84%-a, GBP25.86 milliárd (2009), azonban reálértékben stagnálnak. A ráfordítások 45.4%-át a vállalatok, 30.7%-át a költségvetés, 6.2%-át brit alapítványok és közhasznú szervezetek és 17.7%-át nemzetközi források fedezik. A vállalati kutatás-fejlesztés és innováció (KFI) ráfordítások aránya elmarad a G8 országokétól, amelyet az Egyesült Királyság ipari struktúrája valamint az a tény, hogy viszonylag alacsony a kutatás-intenzív termelővállalatok száma, magyaráz.
A brit kormány 10 éves tudományos, technológiai és innovációs (TTI) politikájának és stratégiájának egyik legfőbb célkitűzése, hogy ösztönözze az ipar és egyetemek és kutatóhelyek közötti kooperációs tudástranszfert és kutatást, hogy ez felgyorsítsa a kutatási eredmények gyakorlati bevezetését.
A brit-magyar kapcsolatok perspektívái
Az Egyesült Királyság és Magyarország nagyságából és pozícióiból fakadóan eltérő nemzetközi súlyt, erőt és befolyást képvisel, ennek következtében a kutatás-fejlesztési és innovációs kapcsolatokat is áthatja az aszimmetria, a kapcsolatok fejlesztésében való eltérő érdekeltség.
A brit és a magyar TTI politika és stratégia kedvező szinergiái és hasonló szakterületi prioritásai elsősorban a két ország kutatóhelyei közötti, alulról építkező együttműködési lehetőségeket kínálnak. A kezdeményezésnek azonban magyar oldalról kell jönnie.
Az EU magyar elnökségi időszakában a KFI területén a sikeres magyar elnökségi rendezvények Londonban kedvező légkört és hátteret teremtettek a brit-magyar együttműködés brit perspektíváihoz, ennek kiaknázása sürgős volna.
Az európai kutatási infrastrukturális nagyprojektekben (ELI lézer) meglévő erős brit érdekeltségre illetve meghatározó brit vezető szerepre (ELIXIR biológiai informatikai projekt) érdemes alapozni a magyar projektekben.
Izrael
Az izraeli K+F ráfordítások aránya nemcsak a legmagasabb a világon (a GDP 4,5%-a fölött), hanem kiemelkedő a tudományos eredmények sikeres és gyors üzleti hasznosítása is. Köszönhető ez a K+F infrastruktúra állami és magán elemei jól összehangolt rendszerének:
- Állami programok (pre-seed, seed, nagyvállalati, egyetemi)
- Technológiai inkubátorok (privát-állami együttműködésben)
- Egyetemi/kutatóintézeti technológia-transzfer társaságok
- High-tech orientált kockázati tőke-alapok, üzleti angyalok
Az izraeli gazdaság a legtöbb fejlett országnál sokkal sikeresebben vészelte át a válság időszakát és már 2009 közepén visszatért a növekedési pályára, aminek a motorja a high-tech ipar volt. Az állami szerepvállalás egyik fő célja áthidalni az üzleti befektetések elmaradását, biztosítva az export szempontjából létfontosságú high-tech szektor start-up cégekkel való utánpótlását.
A magyar EU-elnökség izraeli rendezvényeinek fő eseménye volt a Tel Aviv-ban megrendezett „Magyarország – EU - Izrael induló vállalkozások és innováció” című műhelyértekezlet. Az Izraelből, Magyarországról, Csehországból az Egyesült Királyságból, Finnországból, Hollandiából, valamint az EU Bizottságtól érkezett vezető szakértők megismerték az induló technológiai vállalkozások és az innováció terén elért izraeli eredményeket, és megvitatták az országaikban bevált módszereket és tervezett intézkedéseket.
Az MTA elnöke nagyon sikeres látogatást tett Izraelben, valamint az izraeli-magyar EUREKA-elnökségi stafétaváltás keretében több magyar delegáció is járt Izraelben.
A korábban megkezdett kétoldalú együttműködések (ipari K+F szerződés, valószínűség-számítási szeminárium, jövő Internet szeminárium, magyar-izraeli-palesztin kutatási együttműködés, stb.) az NKTH pályázati tevékenységének felfüggesztése folytán a beszámolási időszakban lelassultak. Pozitív fejlemény, hogy az ipari K+F megállapodás 2011 októberében újra meghirdetésre került.
A TéT attasé jelentős energiát fordított az izraeli start-up sikerek magyarországi adaptálására, amelynek eszközei a modell magyarországi rendszerének kialakítása és vegyes magyar-izraeli technológiai inkubátor/ok létrehozása, mint a know-how transzfer leghatékonyabb módja.
Japán
A változó belpolitikai helyzet, illetve a miniszterelnök személyében bekövetkező gyakori változások sem befolyásolták alapvetően a japán K+F politika irányvonalát. A nemzeti érdekként elfogadott fenntartható gazdasági fejlődés, illetve az öregedő társadalom problémáinak megoldása érdekében, továbbra is nélkülözhetetlen feltételnek tartja a japán kormányzat a K+F terület fejlesztését, így az elmúlt pénzügyi időszakban is jelentős központi költségvetési támogatást biztosítottak a kutatási és fejlesztési programok megvalósítására. Nem szakadt meg a ráfordítások összegének növekedési tendenciája sem. A globális klímaváltozás elleni küzdelem, a környezetvédelem, a CO2 kibocsátás csökkentése, és a megújuló energiák nagyobb arányú felhasználása szerepelt a kiemelt témák között.
A 2011. március 11-én észak-kelet Japánban bekövetkezett 9-es erősségű földrengés és az azt követő, minden előrejelzést felülmúló szökőár nagymértékben és számos területen megváltoztatta a kormányzati politikát, így jelentős hatással volt a K+F és az energetikai területekre is. A fukusimai atomerőműben bekövetkezett baleset alapjaiban kérdőjelezte meg a környezetvédelmi és klíma változás elleni küzdelem céljainak elérése érdekében tervezett nukleáris energia felhasználás középtávú fejlesztési, bővítési terveit, és rákényszerítette a kormányt a jelenlegi energia alapterv felülvizsgálatára. Világossá vált, hogy el kell mozdulni a megújuló energiák még nagyobb arányú felhasználásának irányába, azokat kulcsfontosságú tényezővé kell tenni, valamint az energiatakarékos és alacsony energiafelhasználású társadalom kialakításának, a K+F terület fontos feladatainak egyikeként kell szerepelnie. A következő ötéves időszak irányvonalát meghatározó 4. Tudományos és Technológiai Alapterv felülvizsgált változata a tudományos kutatások eredményeinek felhasználását szorgalmazza a katasztrófa sújtotta terület újjáépítésében, illetve a jövőben kialakuló újabb krízishelyzetek megoldásában.
Japán változó energiapolitikájának függvényében Magyarország számára is fontos lehet a „zöld iparágak” és a megújuló energiák (különösen a fotovoltaikus energiatermelés) területén kialakítható új kapcsolatok és együttműködések feltérképezése, amelyek mindkét ország részére előnyös eredményeket hozhatnak. Fontos feladat a K+F különböző területein már meglévő, és jól működő személyes kutatási kapcsolatok intézményi szintre emelése, amely szintén új távlatokat nyithat az együttműködésekben.
Kína
A kínai gazdaság a világot érintő recesszió ellenére is körülbelül évi 10%-kal növekszik, de a fejlődés ellenére számtalan komoly belső problémával küzd. Ilyenek például a vidék és városok fejlettségi szintjeiben régiónként tapasztalható hatalmas különbségek, az élelmiszerbiztonság, a társadalombiztosítási rendszer hiányosságai, elavult ipari modell átstrukturálása fejlett ipari modellé stb. A kormányzat jelentős politikai és anyagi ráfordításokkal egy olyan fenntartható fejlődési modell biztosítására törekszik, melynek fontos részét képezi a tudomány és technológia területeinek átlagnál nagyobb fejlesztése.
2010-ben Kína GDP-jének 1,75%-át költötte K+F-re, 20%-kal többet az előző évinél. Kína a 11. Ötéves Terv időszakában (2006-2010) a GDP 1,3%-ról 1,8%-ra növelte a K+F kiadásokat. Ez jelentős növekedésnek számít annak ellenére, hogy az eredetileg elérendően kitűzött cél 2% volt. A 12. Ötéves Tervben (2011-2015) az időszak végére vonatkozóan viszont már 2,2 % szerepel.
Kína fenntartható gazdasági fejlődésének motorját saját belső innovációs szintjének jelentős fokozásában látja, ezért 2011-ben továbbra is nagy hangsúlyt fektetnek kormányzati szinten a kínai innovációs teljesítmény ösztönzésére. Az ipari innovációs és fejlesztési nagyprojektek megvalósításait kiemelten kezelik, prioritások közé tartoznak többek között a számítási felhő, internethez kapcsolt tárgyak, integrált áramkörök, űrinfrastruktúra, lapos kijelzők, légi járművek, népegészségügyi demonstrációs projektek, nemzeti IT promóciós pilot programok, stb.
A tavalyi évben jelentős előrelépések történtek az ipari átstrukturálás és innováció területén, meghatározó eredményeket értek el a vállalatok általános technológiai színvonalainak emelésében, valamint a hatékonyság és a kínai iparágak versenyképességének növelése érdekében további vállalati átszervezéseket vittek véghez (pl. a gépgyártó iparban). A kutatási eredmények az ipari termelésben a korábbi időszakoknál jelentősebben hasznosultak.
Támogató intézkedések sorozatait hagyjak jóvá állami szinten, amelyek mind a vállalati, mind a kutatóintézeti, egyetemi, valamint nemzeti K+F+I tevékenységek elősegítésére irányulnak. Az adó és hitelezési rendszer javításával ösztönzik a kulcsfontosságú iparágak, high-tech és innovációs területek növekedését, ugyanakkor visszaszorítják az energiaintenzív, valamint környezetszennyező és elavult gyártási technológiákat alkalmazó szektorokban zajló tevékenységeket.
Kínában a K+F területére is jelentős hatással van a jelenleg figyelem központjában álló „Go Global” stratégia. Államilag kiemelten támogatják a vállalatok, szervezetek külföldi együttműködéseit azok országon kívüli terjeszkedését, külföldi high-tech, illetve stratégiailag fontos ágazatban működő vállalatok felvásárlásait. Ez hatással van külföldi technológiák beszerzésére, külföldi K+F kutatótevékenységek folytatására is, melyeket kormányzati szinten is igyekeznek támogatni.
A Magyar-Kínai TéT Együttműködés keretében támogatott, technológiai innovációt megalapozó projektek többsége a mezőgazdasági, gyógyászati, informatikai szektorokkal kapcsolatosak. Kínában az említett területek kiemelt stratégiai jelentőséggel bírnak, így a jelenleg zajló kooperációk kibővítése, illetve továbbfejlesztése Magyarország számára további potenciális lehetőségekkel bír.
USA
Az Egyesült Államok tudományos és technológiai piaca még ma is messze a legnagyobb a világon, noha a régi és új TéT nagyhatalmak gyorsított ütemben zárkóznak fel. Az elmúlt években majdnem minden harmadik dollárnyi K+F+I beruházás az USA területén történt, ugyanakkor ez a piac meglehetősen nyitott, a kutatás-fejlesztési pénzek többségét külföldiek segítenek felhasználni.
Az iparosodott országokhoz hasonlóan az Egyesült Államok 2.79%-nyi GDP arányos K+F+I ráfordításainak háromnegyede a gazdaság szereplőitől származik (ez a válság miatt átmenetileg 2/3-ra zsugorodott). A legnagyobb innovációs piaci szereplők a gyógyszer- és vegyipar, a fejlett jármű- és repülési ipar, az infokommunikációs szektor, a hadiipar és biztonságtechnika, valamint az energetikai, környezetvédelmi és zöld iparágak képviselői.
A szövetségi források szerepe az USA K+F+I támogatásában arányaiban mérsékelt, mégis kritikus összetevője az olyan alap- és alkalmazott kutatásoknak, fejlesztéseknek, amelyekre a vállalati szféra kevésbé szívesen áldoz. Központi kormányzati pénzekből folyik az egyetemeken és egyéb felsőoktatási intézményekben a pályázati alapú kutatási programok nagy része (60%), amelyek legnagyobb része alapkutatás (75.9%). Ezzel egy időben ezek a ráfordítások kulcsszerepet töltenek be az ország következő tudósgenerációinak oktatásában, felkészítésében. A szövetségi támogatású alkalmazott kutatások és kísérleti fejlesztések pedig döntő módon járulnak hozzá az olyan kiemelt fontosságú kormányzati célkitűzésekhez, mint az egészségügyi ellátórendszerek fejlesztése, az űrkutatás és a nemzetbiztonsági kockázatok kezelése.
A kormányzat K+F+I irányú elkötelezettségét mutatja, hogy az elmúlt években véghezvitt gazdaságélénkítő program (ARRA) keretein belül kimagasló pluszpénzeket irányoztak elő a szektor egyszeri forrásbővítésre. Az ARRA összegek nélkül is rekordnagyságú kiadásokkal számolhattak az érintett minisztériumok és ügynökségek illetve programok a beszámolási időszak éveiben (2009 – 2010), ráadásul feltétel volt, hogy a rendelkezésre álló eszközöket rendkívül rövid idő alatt kellett lekötni, hogy jótékony hatásuk minél előbb elérje a gazdaság legtöbb szegmensét.
Az egy évvel ezelőtti, földcsuszamlásszerű törvényhozói átrendeződés nyomán erős belpolitikai nyomás nehezedik az Obama adminisztrációra a költségcsökkentés irányában. A szövetségi diszkrecionális kiadások öt évre szóló befagyasztása azonban mégsem járt együtt a civil K+F+I ráfordítások csökkentésével, sőt, az AMERICA COMPETES törvény szellemében a matematikai, fizikai, kémiai és főbb mérnöki tudományok terén aktív finanszírozók (NSF, NIST, DoE) továbbra is kétszámjegyű éves emelésekkel számolhatnak.
A fehér házi apparátust a közelgő választások miatt nagy mértékben aggasztja az amerikai gazdaság nem kellő ütemű feltámadása, ám a fiskális szempontok figyelemben tartása ellenére körömszakadtáig küzd az innovációt érintő területek szinten tartása, forrásbővítése mellett. Az elnök tudományos főtanácsadója minden fórumon hangsúlyozza, hogy az USA vezető helye a világ tudományos, technológiai és innovációs versenyében koránt sem garantált, az ország jelenlegi, nehéz helyzetében is elengedhetetlen, hogy Amerika „a képzések, az innováció és a tudásalapú beruházások terén is felülmúlja vetélytársait”. Főnöke ebben számos nyilvános megszólalása során ráerősített, amikor úgy fogalmazott: „Függetlenül a pénzügyi helyzet komolyságától, nem most van annak az ideje, hogy kivonuljunk a gazdasági motorjának számító innovációs tevékenységekből.”