2011. november 21-24 között került megrendezésre a TéT-attaséi hét, melynek keretében a TéT-attasék  beszámoltak éves tevékenységükről. A beszámolók rövidített tartalma olvasható a következőkben.

Dr. Molnár Imre berlini és dr. Hagymási Tünde római tudományos és technológiai attasék 2008. augusztus 26-án tartották idei nyilvános beszámolójukat. Előadásaikban a fogadó ország K+F-fel kapcsolatos helyzetéről, a jelentősebb rendezvényekről és intézkedésekről, illetve a Magyarországgal kapcsolatos együttműködések lehetőségeiről adnak tájékoztatást. A beérkezett írásos beszámolók, illetve az előadásokon elhangzó przentációk részletese a nemzetkozi-tevekenyseg/tet-attasei-halozat/tudomanyos-technologiai címen olvashatók.  Az alábbiakban a két beszámoló főbb, érdeklődésre leginkább számot tartó pontjait ismertetjük.

A Magyar Köztársaság legfontosabb tudományos partnereinél a kapcsolatok ápolását tudományos és technológiai (TéT) szakattasék segítik, akik jelenleg 11 magyar nagykövetségen végzik tevékenységüket. A TéT-attaséi rendszer a kormányzat kutatási és technológia-fejlesztési törekvéseivel összhangban a magyar tudományos közösség egészének érdekében működik. Tevékenysége kiterjed a természettudományos kutatás, a műszaki tudományok, a technológia- és termékfejlesztés, valamint az innováció területének képviseletére. Az attaséknak egyszerre kell szolgálniuk a magyar tudományos kutatás és a magyar tudományszervezés intézményeit és a teljes magyar kutatóközösséget.

A Magyar-Amerikai Közös Alapra épülő együttműködés végleg a múlté, s helyette egy új, a mobilitás támogatáson túllépő, intézményi kapcsolatokra épülő kooperáció kialakítása van napirenden. Mivel a TéT együttműködés is alapvetően a politikai viszonyok által meghatározott, a két ország jó politikai kapcsolatai megfelelő alapokat jelenthetnek a bővülő együttműködés számára a K+F és az innováció területén. Az Egyesült Államok a kutatás terén hosszabb távon is a legfontosabb partnerünk, és hiba lenne az EU integráció miatt csökkenő figyelmet fordítani az amerikai kapcsolatokra.

A tudományos és technológiai élet legfontosabb szabályozója a Vlagyimir Putyin elnök által 2002. március 30-án aláírt Pr-576 számú rendelet - „Az Oroszországi Föderáció tudományos és technológia fejlesztési politikájának 2010-ig terjedő és hosszú távú alapjai”. A dokumentum meghatározza a tudomány és a technológia fejlesztése állami politikájának legfontosabb irányait, feladatait és azok végrehajtásának módjait, továbbá kijelöli azokat a közgazdasági és egyéb szabályzókat, amelyek feltétlenül szükségesek a tudományos és technológiai tevékenységének aktivizálásához.

Az olasz tudomány-, technológia- és innováció-politika új prioritásaira egyelőre még csak a kormányprogram adja legfőképpen támpontot. A kihívás lényege az ismeretek, a tudás középpontba helyezése a politikában, a gazdaságban és a társadalomban. A jelenlegi felsőoktatás és kutatás komoly problémákkal küzd, mely negatív tendenciák megfordítását az olasz felsőoktatási és kutatási rendszer európai integrációjának felgyorsításával, a belső és külső egyensúlyzavarok felszámolásával, és a már létrejött legjobb gyakorlatok elterjesztésével szándékozik elősegíteni.

„Mozgalmas idők” - ez a rövid, több politikus szájából elhangzott mondat jellemzi legjobban az elmúlt, több aspektusból meglepő fordulatokat hozó beszámolási évet. Az új kormány a politikai elemzők várakozásával ellentétben gördülékenyen kezdte meg munkáját, és bár a kutatáspolitika terén meglehetősen kevés lényeges elemet tartalmazó koncepciót tett le az asztalra, azt a célt tűzte ki, hogy az EU 7. Kutatási Keretprogramjában az eddiginél is jobban kell a német nemzeti feladatokat érvényesíteni, ehhez a 2007-ben esedékes német elnökség kitűnő alkalmat nyújt majd.

Kína gazdasága az elmúlt két évtizedben évi 9%-ot meghaladó növekedéssel büszkélkedhetett. Az utóbbi évek gyors fejlődése mögött legfőképpen az export dinamikus bővülése áll az infrastrukturális beruházások mellett. Kiugró teljesítmény jellemzi a mikroelektronikai és információtechnológiai ipart, emellett az autóipar is gyorsan bővül. A korszerű energia- és környezetkímélő technológiák széleskörű alkalmazásának hiánya viszont jelentős környezeti károkat okoz. Kína gazdasági fejlődésének abba a szakaszába ért, amelyben az innovatív technológiák bevezetése elkerülhetetlen.

A 2006-ban kezdődő és 2010-ben befejeződő 3. TéT Alapterv finanszírozására 25 billió jent különített el a japán kormányzat. A felsorolt számok a mindenkori japán GDP (2005-ben: 4955 milliárd USD) 1 százalékát közelítik meg. A kormány ebben a periódusban évi 3,1 százalékos nominális GDP növekedéssel számol. Stratégiai prioritást élvező területek az élettudományok, információs technológia, környezetvédelem, nanotechnológia és anyagtudomány. Promóciós területnek minősül az energetika, a gyártási technológiák, a szociális infrastruktúra és a határtudományok.

Megállapítható, hogy az elmúlt 5 évben az izraeli helyzetet több olyan fontos politikai tényező befolyásolta, amelyek mélyebb elemzése nem a beszámoló feladata. Ezzel együtt, mivel ezek az események, s az általuk előidézett helyzetek az egész ország létére, fejlődésére döntően kihatottak, csak felsorolásszerűen a legfontosabbakat célszerű megemlíteni: 5 évig tartó intifáda; Jasszer Arafat és Ariel Sharon betegsége és kiválása a politikai életből; a Hamasz győzelme a palesztin választásokon; a Kadima – Sharon pártja – győzelme az izraeli választásokon.