A miniszter kiemelte, hogy a kormány hosszú távú kutatás-fejlesztési stratégiájában is szereplő ESS projekt maradéktalanul élvezi a gazdasági és tudományos élet vezetőinek támogatását, valamint a kormány és az ellenzék is szeretné, ha megvalósulna a központ.
Az ESS projekt nem csak tudományos, de gazdasági szempontból is nagy jelejtőséggel bír Magyarország számára. A nano- és biotechnológiai kutatásokhoz, valamint bizonyos gyógyszeralapanyagok gyártásához segítséget nyújtó létesítmény kapacitásának várhatóan csupán 2-3 százalékát használnák ki a hazai kutatók, míg a fennmaradó kutatási időt értékesíteni lehetne a külföldi tudományos intézetek és kutatók számára.
Köntös Zoltán, a nemzetközi bíráló bizottság elnöke kiemelte, hogy az utolsó fordulóba jutott két város, Székesfehérvár és Debrecen között, a szoros versenyben „csak nüánszok” döntöttek az utóbbi javára. Újságírói kérdése válaszolva elmondta, hogy az eredetileg hét magyar város érdeklődését felkeltő beruházás becsült összértéke megközelíti az 1 milliárd eurót. Ennek önrészét kormányzati forrásokból, európai uniós pályázatokból és magántőkéből fedeznék, míg az összeg nagyobbik felét a szerveződő nemzetközi konzorcium finanszírozza majd.
Kósa Lajos, Debrecen város polgármestere, beszédében kiemelte, hogy városa már régen elkötelezte magát a magas technológiai tudást igénylő iparágak támogatása és befogadása mellett. Ennek köszönhető a város kiemelkedően sikeres együttműködése a Magyar Tudományos Akadémiával, valamint a Debreceni Tudományegyetemmel is. A polgármester kijelentette, hogy mivel az ESS program Magyarország ügye, ezért szeretné a programba meghívni a többi pályázatban résztvevő várost is.
Letölthető dokumentumok:
- Debrecen az Európai Neutronkutató Központ javasolt első számú magyarországi helyszíne - sajtóanyag (47KB)
Forrás: GKM
