Kedves Fórumlátogatók!
A Nemzeti Innovációs Hivatal fórumain továbbra is várjuk véleményüket. A fórum használatához be kell jelentkeznie. Aki korábban regisztrálta magát, a régi nevével és jelszavával léphet be. Amennyiben még nincs felhasználóneve, kérjük regisztráljon.
Az NIH továbbra is várja kérdéseiket az info@nih.gov.hu címen!
A szerkesztők
.
Ad2. Mindenképpen centralizáltan, koncentrálva és hosszú távú finanszírozás biztosításával kellene a KFI tudásbázist útjára indítani. Szép dolog, hogy a francia OST mögött több minisztérium finanszírozása áll, 13 alapítóval… az ott igen, nálunk biztosan nem működne. Ebből következőleg szimpatikusabb a NIFU-STEP páros koncepciója, amely kellően centralizált, megfelelő jogosítványokkal felruházott szervezet és nem csak adatgyűjtéssel és közzététellel, hanem elemzések készítésével is foglalkozik, mégpedig centralizált megrendelő, a kutatási tanács számára. Tudom, hogy nálunk vannak problémák a TTPK / 4T működésével, de egy ilyen szervezet lehetne valós gazdája az „observatory"-nak. Ebből következően meg kellene erősíteni a KSH adatgyűjtési és rendszerezési részlegét és mellette egy elemző csoportot, nonprofit céget alapítani hosszú távú finanszírozással. Nem tartanám célravezető megoldásnak, hogy a meglévő különböző KFI-ben érdekelt szervezetek kapjanak finanszírozást, hiszen azzal a jelenlegi helyzetet konzervánánk világos hatáskörök és feladattervek meghatározása nélkül.
Ad3. A termékkel kapcsolatosan arra szeretnék utalni, amit az EU DG JRC IPTS-nél tapasztaltam, hogy „big, fat report"-ra igazán nincs szükség. Ezeket senki sem olvassa, használja igazán , még a kutatók sem, nehogy a politika csinálók… Inkább tematikus kiadványokra kellene helyezni a hangsúlyt, amik aktuális vagy potenciális problémákat elemeznek és a döntéshozók figyelmét felhívják bizonyos jelenségekre. Nem szabadna leragadni a jelenségek, adatok ismertetésénél, hanem cselekvési alternatívák kidolgozását kellene megcélozni, amit már érteni fognak a döntéshozók, hiszen döntési alternatívákat mutatnak be a tanulmányok, tényekre épülő érvekkel. Támpontokat, kapaszkodókat adni, hogy merre megyünk, mit kell tenni, hogy másfelé is mehessünk? Mi van ha, ezt döntök? Mi van, ha azt?
„A kutatás-fejlesztés és az innováció naprakész információs, elemző bázisának kialakítása” c. elemző tanulmányról
A tanulmány alapvető megállapításaival egyetértünk. Véleményünk szerint is szükség van az innovációs folyamatokat sokkal precízebben és hosszú távú trendjeit összehasonlíthatóvá tevő statisztikai információs rendszerre és a megbízható adatokon alapuló elemzésekre. A Magyar Innovációs Szövetség véleménye a tanulmányban a 40-41 oldalon megjelenik. Az igényesen megírt tanulmány megállapításaival, javaslataival kapcsolatosan az alábbi észrevételeket tesszük.
1. A tanulmány első részében számba veszi a hazai KFI stratégia formálásában és megvalósításában érdekeltek oldaláról jelentkező tényleges, valós igényeket. Elgondolkodtató, hogy különösen a kormányzati szereplők részéről meglehetősen szerény és ad hoc jellegű tényleges igények jelentkeznek. Véleményünk szerint a tényleges igények hiánya a kormányzati stratégai-alkotás mélyebb hiányosságaira utal: a stratégia-alkotás nem valós igények, helyzetelemzések, hatástanulmányok átgondolásával, hanem kormányhatározatokban, rendeletekben előírt kötelezettségek formális teljesítése érdekében. Igaz, a kutatás-fejlesztés kormányzati irányítási rendszerének az utóbbi időben tapasztalható állandó változása, a tudás-alapú gondolkodás fokozatos háttérbe kerülése nem tudta kikényszeríteni az átgondolt stratégia-alkotás folyamatát, jóllehet az alapokat nemzetközi elismertséggel teremtette meg a 2004-ben elfogadott innovációs törvény. Érdemes lenne további vizsgálat tárgyává tenni, hogy miért nem segített a helyzeten a 2007-2013 évekre megfogalmazott középtávú TTI-stratégiának és a kapcsolódó intézkedési tervnek az elfogadása sem.
Különösen azért lenne fontos a stratégiaalkotást valós statisztikai adatokra, sokrétű innovációs felmérésekre helyezni, mert a 2007-2013 közötti pénzügyi periódusban megnyíló strukturális alapokkal duplájára növekedett a KFI tevékenység közfinanszírozási forrása, s ennek hatékony felhasználását csak megalapozott stratégiák tehetik lehetővé.
Megjegyzendő, hogy a tanulmány készítőit az illetékes kormányzati szervek nem tájékoztatták arról, hogy létezik-e és ha igen, milyen, elemző, információs igényük, pl. a strukturális alapok KFI felhasználása kapcsán.
A 27. oldalon szereplő 1. sz. táblázatban az Innovációs Szövetség csak mint a vállalkozások CIS (innovációs felvétel) statisztikáit hasznosító társadalmi szervezet szerepel. Javasoljuk a kormányzati statisztikáknál (GBAORD) is bejelölni az Innovációs Szövetséget, mivel nemzetközi összehasonlításainkhoz, elemzéseinkhez jelenleg is használjuk a kormányzat által publikált innovációs statisztikákat. Ugyanígy a 2. sz. táblázatban a 29. oldalon.
2. A tanulmány II. fejezete számba veszi a hazai információforrásokat, intézményeket és szakértői kapacitásokat. (Az 56. oldalon még GKM szerepel (Innovációs és K+F Főosztály) – hibásan.) Kritikus megállapításai között különösen fontosnak látjuk kiemelni, hogy a hazai legnagyobb kutatás-fejlesztési, innovációs állami forrás, az Innovációs Alap információs rendszere elégtelen. A tanulmány lehetett volna e helyen karakterisztikusabb is, mert ma már az is látható, hogy a KPI megszűnésével és a MAG Zrt.-be történő olvadásával a helyzet egyértelműen romlott.
3. A Nemzeti Kutatás-nyilvántartási Rendszer problémáit, hiányosságait valósan mutatja be a tanulmány. Helyesen mutat rá, hogy a rendszer fogyatékosságai elsősorban a koncepcionális hiányosságokból erednek, s itt – ellentétben például a KSH-val – a rendelkezésre álló források és a humánkapacitás is megvan. (Más kérdés, hogy pl. a finanszírozás garanciális elemei a vonatkozó kormányrendeletből hiányzanak.)
4. A KSH tevékenységének bemutatása során helyesen mutat rá a tanulmány, hogy a KSH-n belül viszonylag háttérbe szorult a KFI statisztika és nem állnak rendelkezésre a munka magas színvonalú, mainál sokrétűbb végzéséhez sem a pénzügyi, sem a humán erőforrások. Ennek a problémának megoldása nem halasztható.
5. Nagyon fontos problémára világít rá a tanulmány, amikor megfogalmazza, hogy bár Magyarország formálisan eleget tesz a nemzetközi statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségeknek, de mérsékelten (vagyis gyengén) vesz részt a nemzetközi statisztikai fejlesztésekben, kísérletekben. Ez - véleményünk szerint – előbb-utóbb az ország általános megítélését is negatívan befolyásolhatja, arról nem is beszélve, hogy miként várható el egy országtól, hogy a tudás-alapú, innovációs lisszaboni célokat komolyan vegye, ha a célok teljesüléséről nem tud, vagy nem is akar képet alkotni.
6. Nagyon értékes a tanulmány III. fejezete, amely három, különböző nemzetközi gyakorlatot mutat be. Ezek alapján fogalmaz meg alternatív javaslatokat a IV. fejezet. Megítélésünk szerint egyértelműben kellett volna valamelyik külföldi modell mellett állást foglalni. Nagyon fontosnak látjuk, hogy a modellváltás gyökerében a hazai K+F irányítási rendszer stabilitási problémáinak megoldását keresik a szerzők. Véleményünk szerint ez lehetne az alapja annak is, hogy a kormányzaton belül egyértelműen megfogalmazódjon az igény egy rendszerszerű megközelítés alapján álló stratégiaalkotási, stratégia-megvalósítási folyamat következetes végigvitelére. Csak ennek artikulálása esetén várható el, hogy valós igények fogalmazódjanak meg a KFI statisztika és elemzések iránt.
7. A javaslati rész egy önálló KFI információs intézmény létrehozását javasolja. Megítélésünk szerint egy ilyen önálló intézmény létrehozását, a nemzetközi gyakorlatokra hivatkozással és a hazai intézményrendszerbe helyezés lehetőségeinek felvázolásával, alaposabban kellett volna bevezetni. Hasonlóképpen részletesebben kellett volna vázolni az új intézmény lehetséges funkcióit. A tervezett KFI statisztikai információs rendszer finanszírozását (140. oldal) NEM tartjuk elfogadhatónak az Innovációs Alapból. Az Alapnak nem ez a célja. Az Alap az elmúlt években zárolva volt, a költségvetési törvény felülírta, így a gyakorlatból is látszik, hogy a KFI statisztikai információs rendszer hosszú távú működtetéséhez szükséges stabil, megbízható és független finanszírozási hátterét az Innovációs Alap amúgy sem lenne képes biztosítani.
A 143. oldalon bemutatott feladatok egy részét a KSH végzi, mások pedig nem kifejezetten statisztikai jellegű intézmény feladatai. Pl. az Országgyűlés számára a statisztikai számbavételen, felméréseken alapuló elemző információk szükségesek a hazai K+F teljesítményről, stratégiáról, a források felhasználásáról. E feladatot azonban közvetlenül kormányzati szervnek kell ellátnia (persze igénybe véve külső elemzéseket is). E javaslat megfogalmazása gyengíti azt az általános – és releváns – javaslatot, hogy modellváltásra van szükség, mely egy új intézmény létrehozásánál többet jelent!
1. Obszervatórium modell.
2. Jogilag nem önálló szervezet, de az üzemeltetői funkciókat tekintve jogi személy, külön költségvetési sorral.
3. Egy szervezet
4. Feladatai legyenek:
# Szintetizált és magyarázatokkal ellátott KFI adatgyűjtemény elektronikus megjelentetése kétévente
# Új adatállományok és indikátorok kifejlesztése
# Közreműködés a KFI indikátorok nemzetközi fejlesztési projektjeiben.
Előzmény:
2008.12.16. 17:13 :
„A kutatás-fejlesztés és innováció naprakész információs, elemző bázisának kialakítása” is fontos része „a tudás létrehozását és hasznosítását ösztönző gazdasági és jogi környezetnek.” Az intézkedés tartalma és célja: „A KFI statisztikai módszertani fejlesztések és elemzések elvégzésére, valamint a KFI stratégia megalapozását és megvalósítását szolgáló módszertani eszközök működtetésére szakmai elemző tudásbázis (pl. TéT obszervatórium) létrehozása.”
A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal ennek érdekében egy megvalósíthatósági tanulmányt készíttetett. (a tanulmány szövegét itt letöltheti: http://www.nkth.gov.hu/portalforum/innovacio-naprakesz/kutatas-fejlesztes).
A tanulmány azt vizsgálta, hogy Magyarországon a megfelelő KFI szakmai elemző tudásbázis létrehozásának és működtetésének melyek a szükséges és lehetséges intézményi feltételei, a megoldási módok keresésében milyen nemzetközi tapasztalatokra lehet támaszkodni. A tanulmány néhány olyan alapkérdést megfogalmaz, amelyek eldöntése szükséges a konkrét megvalósíthatósági terv elkészítéséhez:
A modellválasztásnál három funkció - nemzetközileg versenyképes szintű - ellátása kulcsfontosságú:
- Megbízható KFI statisztikai adatok és mutatószámok előállítása a nemzetközi normáknak megfelelően, a jelenlegi KFI portfolió 21.-ik századi igények szerinti bővítésével.
- A KFI információs rendszer fejlesztésére képes kapacitások színvonalának emelése, illetve a hiányzó kompetenciák megteremtése
- A KFI információs elemző bázis fejlesztése, a megfelelő szervezeti kompetenciák kiépítése.
A megvalósítás módjának kialakításához a következő, szakpolitikai döntést igénylő kérdéseket kell megválaszolni:
- Milyen legyen a magyar modell a külföldi modellek erősségeit és a hazai viszonyokat figyelembe véve?
- Obszervatórium modell
- Platform modell
- Tudományos tanácshoz kötődő modell
- Kombinált modell (az előzőek alapján)
- Milyen legyen a működtetés jogi formája, és hogyan történjen a finanszírozás annak érdekében, hogy jogilag és pénzügyileg garantált legyen a szakmai függetlenség és a működés stabilitása?
Jogi forma lehet:
- Közhasznú társaság
- Alapítvány
- Jogilag nem önálló szervezet, de az üzemeltetői funkciókat tekintve jogi személy
A finanszírozás történhet:
- Költségvetésben nevesített módon
- Érdekelt minisztériumok és államigazgatási szervek költségvetéséből közösen
- Innovációs alapból
- Milyen szervezeti formában valósuljon meg a működés felügyelete és szakmai támogatása? Milyen fórumok létrehozása szükséges a szakterület érintettjei közötti kommunikáció és kooperáció elősegítése érdekében?
Szervezeti forma lehet:
- Egy szervezet
- Sokszereplős, Titkárság irányításával működő hálózat, platform
A koordináció lehetséges formái:
- Stakeholderek fóruma
- KFI Tudományos és Információs Bizottság
- Adatszolgáltatók és adat-előállítók strukturált platformja
- Adat-előállítók és felhasználók nyílt fóruma
- Újdonságok platformja
- Melyek legyenek a modell szerinti intézmény általános feladatai a következők közül?
- A KFI statisztikákra épülő kétévente publikálandó elemző jelentés
- Indikátorokra épülő elemzéseket tartalmazó kétévenkénti jelentések készítése (az Országgyűlés, a Kormány és a sajtó részére)
- A KFI statisztikai zsebkönyv megjelentetése évente, a KSH-val együttműködésben
- Szintetizált és magyarázatokkal ellátott KFI adatgyűjtemény elektronikus megjelentetése kétévente
- Adatgyűjtő, adat- és mutatószám előállítói és elemzői feladatok meghatározott szakterületeken
- Honlap működtetése
- A koordináció fórumainak, állandó és ideiglenes szakértői paneleknek és egyeztetési fórumoknak a működtetése
- Új adatállományok és indikátorok kifejlesztése
- Közreműködés a KFI indikátorok nemzetközi fejlesztési projektjeiben. Részvétel az OECD és az EU/EUROSTAT ajánlásai szerinti indikátor-rendszer kialakításában
- A feladatkörbe tartozó speciális megrendelések teljesítése
Ütemterv a megvalósíthatósági tanulmánytól az alapításig
- Az 1-4.) pontokkal kapcsolatos döntések meghozatala - 2009. február 15.
- A jogi- és pénzügyi keretfeltételek megteremtése - 2009. április 15.
- Megvalósíthatósági erőforrás terv elkészítése és a középtávú részletes szakmai feladatterv meghatározása - 2009. június 30.
- A modell megvalósításának indítása - 2009. szeptember 15.
- Első termékek - 2011. október 15.
Fórumunk 2009. január 30-ig lehetőséget ad Önnek arra, hogy a tanulmányról, illetve az itt felvetett kérdésekről megossza velünk véleményét.
© 2008 NIH - 1061 Bp, Andrássy út 12., Telefon: (+361) 484 2500, Fax: (+361) 318 7998, e-mail:info@nih.gov.hu